Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Vagy egy Mikszáth Kálmán-novelláról írnak elemzést, vagy Arany János és Tóth Árpád egy-egy versét hasonlítják össze a magyarból középszinten érettségizők. A 2020-as májusi magyarérettségin ugyanettől a szerzőpárostól szerepelt egy-egy költemény, ráadásul idén Aranytól egy ismert verset kaptak.
Arany János- és Tóth Árpád-művek egyébként is gyakran előfordulnak a középszintű magyarérettségin, a tavalyi végzősök Arany János Kertben és Tóth Árpád Lélektől lélekig című verséről írhattak összehasonlító elemzést.
Tóth Árpád-verset kaptak a diákok 2015-ben is, akkor az Elégia egy rekettyebokorhoz című, a tankönyvekben is szereplő művét kellett összevetni Jékely Zoltán egyik versével, Arany János Visszatekintés című versét pedig 2014-ben egy Berzsenyi Dániel-költeménnyel párban kellett elemezni.
Arany János- és Tóth Árpád-művek egyébként is gyakran előfordulnak a középszintű magyarérettségin, a tavalyi végzősök Arany János Kertben és Tóth Árpád Lélektől lélekig című verséről írhattak összehasonlító elemzést, de Tóth Árpád-verset kaptak a diákok 2015-ben is, akkor az Elégia egy rekettyebokorhoz című, a tankönyvekben is szereplő művét kellett összevetni Jékely Zoltán egyik versével. Arany János Visszatekintés című versét pedig 2014-ben egy Berzsenyi Dániel-költeménnyel párban kellett elemezni.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint egyébként is jó tendencia, hogy az érettségizők középszinten a Nemzeti alaptantervben is szereplő, tanult szerzők műveit kapják. „Az ideális az lenne, ha bármilyen szerző bármilyen művét tudnák elemezni, de lélektani szempontból jó, ha olyan szerző versét kapják, akit ismernek” – mondta.
A végzősök ráadásul valószínűleg az utóbbi hetekben megoldották az elmúlt évek érettségi feladatsorait, a 2020-as feladatok miatt pedig Tóth Árpád és Arany János költészetével is foglalkoztak.
Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.