Meglepetés: tavaly is, idén is Arany- és Tóth Árpád-verset kaptak az érettségizők

Vagy egy Mikszáth Kálmán-novelláról írnak elemzést, vagy Arany János és Tóth Árpád egy-egy versét hasonlítják össze a magyarból középszinten érettségizők. A 2020-as májusi magyarérettségin ugyanettől a szerzőpárostól szerepelt egy-egy költemény, ráadásul idén Aranytól egy ismert verset kaptak.

  • Eduline

Arany János- és Tóth Árpád-művek egyébként is gyakran előfordulnak a középszintű magyarérettségin, a tavalyi végzősök Arany János Kertben és Tóth Árpád Lélektől lélekig című verséről írhattak összehasonlító elemzést.

Tóth Árpád-verset kaptak a diákok 2015-ben is, akkor az Elégia egy rekettyebokorhoz című, a tankönyvekben is szereplő művét kellett összevetni Jékely Zoltán egyik versével, Arany János Visszatekintés című versét pedig 2014-ben egy Berzsenyi Dániel-költeménnyel párban kellett elemezni.

Arany János- és Tóth Árpád-művek egyébként is gyakran előfordulnak a középszintű magyarérettségin, a tavalyi végzősök Arany János Kertben és Tóth Árpád Lélektől lélekig című verséről írhattak összehasonlító elemzést, de Tóth Árpád-verset kaptak a diákok 2015-ben is, akkor az Elégia egy rekettyebokorhoz című, a tankönyvekben is szereplő művét kellett összevetni Jékely Zoltán egyik versével. Arany János Visszatekintés című versét pedig 2014-ben egy Berzsenyi Dániel-költeménnyel párban kellett elemezni.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint egyébként is jó tendencia, hogy az érettségizők középszinten a Nemzeti alaptantervben is szereplő, tanult szerzők műveit kapják. „Az ideális az lenne, ha bármilyen szerző bármilyen művét tudnák elemezni, de lélektani szempontból jó, ha olyan szerző versét kapják, akit ismernek” – mondta.

A végzősök ráadásul valószínűleg az utóbbi hetekben megoldották az elmúlt évek érettségi feladatsorait, a 2020-as feladatok miatt pedig Tóth Árpád és Arany János költészetével is foglalkoztak.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.