Február 15-én lejár az egyetemi jelentkezési határidő, ha a következő szűk egy hónapban minden lehetőséget szeretnétek számba venni, akkor nagyon fontos, ha tisztában vagytok azzal, hány ponttal futtok neki a jelentkezésnek. Összeszedtük a középiskolai jegyek, érettségi eredmények, többletpontok számításának szabályait - nézzétek meg, hogy álltok az Eduline pontszámító kalkulátorával.
A 2021-es felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezésekkel.
Hogyan számolják a pontokat?
Az alap- vagy osztatlan szakra felvételizők pontjait két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot kell összeadni, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák a felvételin, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
A tanulmányi pontszámítással kapcsolatban itt olvashatjátok el a legfontosabb szabályokat.
Miért jár többletpont?
A 2021-es felvételin maximum 100 többletpontot lehet szerezni. Azoknak a jelentkezőknek is csak ennyi jár, akik különböző jogcímeken – például nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, egyéb eredményért – ennél több pluszpontot gyűjtöttek. Az idei pontszámítási szabályokat itt nézhetitek meg, akár a nyelvvizsgátok, akár a versenyeredményeitek pontszámait szeretnétek hozzáadni a tanulmányi pontjaitokhoz.
Minden megvan, irány a pontszámító kalkulátor
Bár az érettségi még hátravan, a középiskolai jegyekkel és már meglévő többetpontokkal elindulhat a pontszámítás. Használjátok az Eduline pontszámító kalkulátorát. Magát a pontszámítót itt találjátok, azt pedig, hogy hova mit kell írni és hogyan működik a kalkulátor itt gyűjtöttük össze.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy bekerülnétek-e az egyetemre a pontjaitokkal itt egy másik támpont: itt megnézhetitek, tavaly milyen pontszámok kellettek a sikeres felvételihez.
Ne feledkezzetek meg arról, hogy idén is vannak előzetes és minimumponthatárok is - ezekről itt írtunk le mindent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
