Február 15-én lejár az egyetemi jelentkezési határidő, ha a következő szűk egy hónapban minden lehetőséget szeretnétek számba venni, akkor nagyon fontos, ha tisztában vagytok azzal, hány ponttal futtok neki a jelentkezésnek. Összeszedtük a középiskolai jegyek, érettségi eredmények, többletpontok számításának szabályait - nézzétek meg, hogy álltok az Eduline pontszámító kalkulátorával.
A 2021-es felsőoktatási felvételin is maximum 500 pontot szerezhetnek a jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, tanulmányi és sportversenyeken elért helyezésekkel.
Hogyan számolják a pontokat?
Az alap- vagy osztatlan szakra felvételizők pontjait két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot kell összeadni, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák a felvételin, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
A tanulmányi pontszámítással kapcsolatban itt olvashatjátok el a legfontosabb szabályokat.
Miért jár többletpont?
A 2021-es felvételin maximum 100 többletpontot lehet szerezni. Azoknak a jelentkezőknek is csak ennyi jár, akik különböző jogcímeken – például nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, egyéb eredményért – ennél több pluszpontot gyűjtöttek. Az idei pontszámítási szabályokat itt nézhetitek meg, akár a nyelvvizsgátok, akár a versenyeredményeitek pontszámait szeretnétek hozzáadni a tanulmányi pontjaitokhoz.
Minden megvan, irány a pontszámító kalkulátor
Bár az érettségi még hátravan, a középiskolai jegyekkel és már meglévő többetpontokkal elindulhat a pontszámítás. Használjátok az Eduline pontszámító kalkulátorát. Magát a pontszámítót itt találjátok, azt pedig, hogy hova mit kell írni és hogyan működik a kalkulátor itt gyűjtöttük össze.
Ha kíváncsiak vagytok, hogy bekerülnétek-e az egyetemre a pontjaitokkal itt egy másik támpont: itt megnézhetitek, tavaly milyen pontszámok kellettek a sikeres felvételihez.
Ne feledkezzetek meg arról, hogy idén is vannak előzetes és minimumponthatárok is - ezekről itt írtunk le mindent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
