Három ingyenes app, amit érdemes kipróbálni - ezek 2020 legjobb fordítói

Akár külföldi partnerekkel dolgoztok, akár egy távoli baráttal beszélgetnétek, valószínűleg szembesültetek már a nyelvi korláttal. Ez könnyedén áthidalható, hiszen appokkal bárhonnan és bármikor fordíthattok. Itt vannak 2020 legjobb nyelvi fordító alkalmazásai – 1. rész.

  • Eduline

Lássuk mik voltak 2020 legjobb fordító appjai a Life Wire szerint.

A legjobb, ha kézírást fordítanátok: Google Translate

Amikor a hangalapú fordítás szóba sem jöhet, a Google Fordítóval kézzel írt szöveget is lefordíthattok - méghozzá több mint 90 nyelvre.

Google Play

Ezen felül a Google fordítójában elérhető a kép alapú fordítás is ezen felül egyszerre kiváló online fordító, valamint offline fordító is. Persze kell hozzá egy kis kritikai hozzáállás, mert a legtöbb fordító könnyen elvihet rossz irányba egy-egy kontextusba nem illő szinonimával. Az appot itt éritek el iOS-re és itt Androidra - persze letöltés nélkül is használhatóak bizonyos funkciói a neten.

A legjobb, a spanyolhoz: Spanishdict

A SpanishDict a tökéletes angol-spanyol és spanyol-angol fordító. Mivel az app kifejezetten a spanyol nyelvre fókuszál, szinonímákkal és kifejezésekkel segíti a megértést. A lefordított szavakat meg is hallgathatjátok, viszont mivel csak angol nyelv közvetítésével működik, közel olyan jónak kell lennetek angolból is, mint magyarból. Itt tudjátok letölteni iOS-re és itt Androidra.

A legjobb fordító képekkel: Translate-Translator AI

Igen, jól gondoljátok, ezzel az appal fotókat is készíthettek az alkalmazással pedig lefordítja a képen látható szöveget, így tökéletes útjelző táblákhoz, menükhöz és rövidebb kifejezésekhez. Persze nem csak képeket, hanem klasszikus szöveget és hangot is fordít az app több mint 100 nyelven.

Ez sajnos csak iOS rendszerre érhető el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.