Kedvelt szak a japántanár szak és sokan jelentkeztek idegen nyelvű képzésekre is.
Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetem 10 170 elsőéves hallgatót köszönthetett, idén pedig a 9 918 diák kezdheti meg tanulmányait az egyetemen - írja közleményében az egyetem. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem idén is bővítette a portfolióját újabb tanárszakokkal (például: japántanár). A felsőoktatási intézmény gólyái közül több mint 1700-an választották ezt a képzési területet.
Az ELTE oktatási kínálatában 2018-ban jelentek meg gazdálkodástudományi képzések, a 2020-as februári és szeptemberi felvételiken 913 gazdasági mesterszakos hallgató nyert felvételt, az alapszakokon 2020 szeptemberében 735 új hallgató kezdi majd meg tanulmányait úgy, hogy mindegyikük 400-nál több pontot ért el. Bár országosan csökkent az érdeklődés a pedagógusképzés iránt, a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ (BDPK) keretében működő tanárszakok esetében 5 százalékos növekedést mutat az egyetem.
Az állami finanszírozást elnyert gólyák átlagpontszáma a jogász osztatlan szakon a legmagasabb (480), de magas a pszichológia alapszakon (460), a fizika (445), a matematika (439) vagy éppen az angol nyelven induló nemzetközi tanulmányok (448) és a programtervező informatikus (436) alapszakosai esetében is.
Az angol nyelvű képzések is egyre népszerűbbek a diákok körében. Idén a tavalyihoz képest 57 százalékkal többen, 307-en nyertek felvételt angol nyelvű képzésre. Az egyetem legnépszerűbb idegen nyelvű szakja a Gazdálkodástudományi Intézet – angolul idén először induló – nemzetközi gazdálkodás alapszakja lett, ahol 87-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett a Bölcsészettudományi Karra (1803) érkezik, amelyet a Gazdálkodástudományi Intézet (1403) követ, a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1297) lett. Az egyetem legnépesebb szakjai változatlanul a jogász (700 fő), a programtervező informatikus alapszak (637 fő) és a gyógypedagógia alapszak (584 fő).
Az ELTE a mesterszakjaira egészen pontosan 2432 hallgatót vett fel. Ez annak köszönhető, hogy a Gazdálkodástudományi Intézet, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Természettudományi Kar is növelte a felvettek számát. A GTI-n így 668, a PPK-n 490, a TTK-n pedig 265 új mesterszakos kezdheti majd meg tanulmányait szeptembertől.
Érdekesség, hogy az ELTE-n idén a legmagasabb ponthatár (490 pont) a matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanára szakon volt.
Várjuk együtt a ponthatárokat! Tudósítás percről percre
Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról és persze a ponthatárokról. Tudósítás percről percre.
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
