Számít-e egy képzési területnél a felvételizőknek, hogy később aztán mennyit lehet vele keresni diplomásként? Mennyire nehéz bekerülni a legnépszerűbbekre? Itt vannak a pontos adatok.
Megnéztük, hogy annak fényében, hogy mennyit lehet keresni egy-egy képzési területen, hogyan oszlott el ezeknél a 2020-as felvételi jelentkezők száma. A diplomás pályakövetés legutóbbi, 2018-as adatai szerint a következő átlagfizetésekkel számolhatnak a frissdiplomások képzési területenként - ezek pedig a megadott jelentkezők számának tükrében ilyen népszerűek a 2020-as felvételin:
A kutatás szerint nem meglepően az informatikus frissdiplomások keresnek a legjobban, fizetésük havonta - jóval kiemelkedve a többihez képest - 450 ezer forintra rúg. A legtöbb felvételiző azonban nem ezeket a szakokat jelölte meg idén sem, gazdasági képzésre kerülnének be a legtöbben, összesen 26 652-en. Bár az ezen a területen végzett frissdiplomások fizetési adatai sem elszomorítóak, havonta 374 ezer forintot keresnek.
Egy-két kivétellel a jelentkezések tehát arányosak a fizetési adatok nagyságával, vagyis
amivel sokat lehet keresni, oda sokan is felvételiznek.
A már említetteken kívül magas jövedelemre számíthatnak az államtudományi diplomával rendelkezők, illetve a műszakin végzettek is – az előbbiek havonta átlagosan bruttó 394 381 forintot, utóbbiak pedig havonta átlagosan bruttó 391 491 forintot keresnek. Ezen két terület közül azonban bár a fizetések hasonlók, műszakira jóval többen jelentkeztek, mint államtudományi képzésre - igaz, a képzési választék is jóval szélesebb előbbin.
Nagy népszerűségnek örvendenek a bölcsészettudományi, valamint művészeti képzések is, annak ellenére, hogy a fizetési adatok közel sem a legjobbak ezeken a területeken. Utóbbival a második legkevesebbet, 221 994 ezret keresik a frissdiplomások, előbbi pedig nem sokkal lemaradva a pedagógusképzéstől, 276 683 bruttó havi fizetést ad.
Nem könnyű bekerülni
2019-ben magas ponthatárok születtek főként a gazdaságtudományi, jogi, orvosi- és egészségtudományi képzéseken, de a többi képzési terület majdnem mindegyikén akadtak kiugró ponthatárok néhány egyetem esetében - legalábbis ami az állami ösztöndíjas helyeket illeti.
A gazdaságtudományi képzések ponthatárai átlagosan 450 körül alakultak, ennyi pontot kellett annak szereznie, aki államilag támogatott formában szerette volna kezdeni az egyetemi tanévét. A győri Széchenyi István Egyetem kivételével - ahol 443 pont lett a ponthatár - 440 volt a ponthatár minden jogászképzésen.
280-tól 464-ig vegyesen alakultak a társadalomtudományi képzések 2019-es ponthatárai - 400 felettiek egyedül a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció- és médiatudomány szakokon születtek. Hasonló ponthatárokra számíthattak a felvételizők a bölcsészettudományi képzéseken is, a legtöbb szakon 300 körüli ponthatárt húztak.
A műszaki képzéseken 280-330 közötti végeredmény született néhány egyetem kivételével, mint például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol azért kiugróan magasak voltak a ponthatárok (például 440 a mechatronikai mérnöki szakon). Ugyanez jellemezte az informatikai képzéseket is, bár ezeknél a szakoknál a legmagasabb ponthatár sem volt több 405-nél a Budapesti Corvinus Egyetem esetén.
Az orvosi képzések mindegyikén jóval 400 felett volt az állami ösztöndíjas szakok ponthatára, míg az egészségtudományi képzések ponthatárai átlagosan nem érték el a 300-at sem.
Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
