Számít-e egy képzési területnél a felvételizőknek, hogy később aztán mennyit lehet vele keresni diplomásként? Mennyire nehéz bekerülni a legnépszerűbbekre? Itt vannak a pontos adatok.
Megnéztük, hogy annak fényében, hogy mennyit lehet keresni egy-egy képzési területen, hogyan oszlott el ezeknél a 2020-as felvételi jelentkezők száma. A diplomás pályakövetés legutóbbi, 2018-as adatai szerint a következő átlagfizetésekkel számolhatnak a frissdiplomások képzési területenként - ezek pedig a megadott jelentkezők számának tükrében ilyen népszerűek a 2020-as felvételin:
A kutatás szerint nem meglepően az informatikus frissdiplomások keresnek a legjobban, fizetésük havonta - jóval kiemelkedve a többihez képest - 450 ezer forintra rúg. A legtöbb felvételiző azonban nem ezeket a szakokat jelölte meg idén sem, gazdasági képzésre kerülnének be a legtöbben, összesen 26 652-en. Bár az ezen a területen végzett frissdiplomások fizetési adatai sem elszomorítóak, havonta 374 ezer forintot keresnek.
Egy-két kivétellel a jelentkezések tehát arányosak a fizetési adatok nagyságával, vagyis
amivel sokat lehet keresni, oda sokan is felvételiznek.
A már említetteken kívül magas jövedelemre számíthatnak az államtudományi diplomával rendelkezők, illetve a műszakin végzettek is – az előbbiek havonta átlagosan bruttó 394 381 forintot, utóbbiak pedig havonta átlagosan bruttó 391 491 forintot keresnek. Ezen két terület közül azonban bár a fizetések hasonlók, műszakira jóval többen jelentkeztek, mint államtudományi képzésre - igaz, a képzési választék is jóval szélesebb előbbin.
Nagy népszerűségnek örvendenek a bölcsészettudományi, valamint művészeti képzések is, annak ellenére, hogy a fizetési adatok közel sem a legjobbak ezeken a területeken. Utóbbival a második legkevesebbet, 221 994 ezret keresik a frissdiplomások, előbbi pedig nem sokkal lemaradva a pedagógusképzéstől, 276 683 bruttó havi fizetést ad.
Nem könnyű bekerülni
2019-ben magas ponthatárok születtek főként a gazdaságtudományi, jogi, orvosi- és egészségtudományi képzéseken, de a többi képzési terület majdnem mindegyikén akadtak kiugró ponthatárok néhány egyetem esetében - legalábbis ami az állami ösztöndíjas helyeket illeti.
A gazdaságtudományi képzések ponthatárai átlagosan 450 körül alakultak, ennyi pontot kellett annak szereznie, aki államilag támogatott formában szerette volna kezdeni az egyetemi tanévét. A győri Széchenyi István Egyetem kivételével - ahol 443 pont lett a ponthatár - 440 volt a ponthatár minden jogászképzésen.
280-tól 464-ig vegyesen alakultak a társadalomtudományi képzések 2019-es ponthatárai - 400 felettiek egyedül a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció- és médiatudomány szakokon születtek. Hasonló ponthatárokra számíthattak a felvételizők a bölcsészettudományi képzéseken is, a legtöbb szakon 300 körüli ponthatárt húztak.
A műszaki képzéseken 280-330 közötti végeredmény született néhány egyetem kivételével, mint például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol azért kiugróan magasak voltak a ponthatárok (például 440 a mechatronikai mérnöki szakon). Ugyanez jellemezte az informatikai képzéseket is, bár ezeknél a szakoknál a legmagasabb ponthatár sem volt több 405-nél a Budapesti Corvinus Egyetem esetén.
Az orvosi képzések mindegyikén jóval 400 felett volt az állami ösztöndíjas szakok ponthatára, míg az egészségtudományi képzések ponthatárai átlagosan nem érték el a 300-at sem.
Felvételi statisztikák - tavaly még nőtt, idén már rekord alacsony volt a jelentkezők száma
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkezőnek és felvetteknek a száma, ezzel szemben az idei jelentkezőszám nagy mértékben csökkent, 2001 óta nem voltak olyan kevesen a felvételizők, mint 2020-ban. Tavaly természettudományi képzéseken volt a legmagasabb az első helyre jelentkezettekből felvettek aránya - mutatjuk az összesített statisztikákat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
