Gyengébb középiskolai jegyeitek vannak? Így kerülhettek be a felsőoktatásba

Jelentkeztetek egyetemre vagy főiskolára, de nem minden tárgyból sikerült ötössel zárnotok a középiskolai éveiteket? Milyen pontszámítási szabályokkal kerülhettek mégis be a felsőoktatásba? Itt van minden tudnivaló a duplázásról.

  • Eduline

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, 2020-ban is maximum 500 pontot szerezhettek. 400 pont a tanulmányi és érettségi pontokból tevődik össze, ezen felül pedig még 100 többletpontot kaphattok.

A felvételi pontok kiszámításának kétféle módja van.  Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód, népszerű nevén a duplázás az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). Így szintén elérhető a maximális 500 pont.

Ti dönthetitek el, hogy melyik pontszámítást szeretnétek?

Nem, a pontszámot automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a felvételi rendszer. Így amiatt nem kell aggódnotok, hogy rosszul kalkuláltok és végül a lehetségesnél kevesebb pontotok lesz, ugyanis az E-felvételi automatikusan azt a pontszámítási módot alkalmazza, amely előnyösebb a számotokra. Tehát nem ti dupláztok majd, hanem a pontotok alakul úgy, hogy a lehető legtöbbet kaphassátok.

Felvételi 2020: elég beírni a nyelvvizsga adatait az e-felvételi rendszerbe?

Szeretnétek, hogy többletpontként beszámítsák a nyelvvizsgátokat? Nem tudjátok, elegendő-e beírnotok a bizonyítvány adatait vagy az egész dokumentumot fel kell töltenetek az E-felvételi rendszerébe? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.