Elindult a visszaszámlálás az érettségiig: közelednek az írásbelik

Két hét múlva ilyenkor már az írásbeli érettségi vizsgák első napja lesz. Mutatjuk a fő változásokat a tavaszi vizsgaszezonban.

  • Eduline

Rendhagyó érettségi lesz az idei, idén tavasszal szóbeli vizsgák nélkül, csak írásban érettségiznek le a diákok. Két hét múlva, május 4-étől május 21-ig tartanak majd a vizsgák. A szokottól eltérően, nyolc helyett kilenc órakor kezdődnek majd reggel. A vizsgabeosztást ezekben a táblázatokban nézhetitek meg.

Csak a végzős, érettségiző és felvételiző diákok számára szervezik meg a vizsgákat, így az előrehozott és más szintemelő vizsgákat eltörlik. Továbbá, nem teszik kötelezővé senki számára a jelenlétet, aki úgy dönt, hogy felvételi ide vagy oda, de a helyzetre való tekintettel mégsem venne részt a tavaszi vizsgán, lemondhatja azt.

Holnap éjfélig dönthettek úgy, hogy idén mégsem vagy más szinten vizsgáztok, ehhez pedig módosító kérelmet kell leadnotok - az ehhez való útmutatót ebben a cikkünkben olvashatjátok el.

Akik tehát nem jelennek meg a tavaszi vizsgákon, ősszel érettségizhetnek le. Az ehhez tartozó jelentkezési szabályokról és a határidőről itt olvashattok.

Érettségi 12 százalék felett - idén így javíthattok az írásbeli eredményeiteken

Mi történik azokkal, akiknek nem sikerül az írásbeli? Hogyan lehet javítani egy bukásközeli dolgozaton? Itt vannak a részletek. Az alapszabály nem változott: ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphassatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.