Felvételi kisokos: így számolhattok az érettségi pontjaitokkal
Nem csak a bizonyítványotokban szereplő eredmények, hanem az érettségin megszerzett pontok is sokat számítanak a felvételin. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak az érettségi pontokra.
Mi történik, ha az emelt szintű érettségitek nem sikerül olyan jól? Mikor jár érte többletpont és mikor számít sikeresnek a vizsga? Fontos szabályok.
Azt már nagyon sokszor leírtuk, hogy 2020-tól csak azok kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra, akik minimum egy emelt szintű érettségit tesznek. Nemrég azt is tisztáztuk, hogy mi a különbség a mindenki számára kötelező felvételi követelmény és a bizonyos szakokon előírt bemeneti követelmény között. Erről itt olvashattok el mindent. Most azt mutatjuk meg, mikor lesz sikeres az emelt szintű érettségi vizsgátok.
Idén is fontos szabály, hogy az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, de ez is kizárólag abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény vagy annak egy része alapján számítják. Az emelt szintű érettségi szabályairól itt olvashattok el mindent. Ha már azt is kiválasztottátok, milyen tantárgyból tesztek emelt szintű vizsgát, itt megtaláljátok az idei szóbeli tételeket.
Kérik, de nem sikerül?
Mi történik akkor, ha azon a szakon, ahová jelentkeztek, feltétel egy előre meghatározott emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Vagy a felvételi követelmény teljesítése okoz nehézséget? Függetlenül attól, hogy a többletpont nem kapjátok meg, a követelménynek megfeleltek?
A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve, ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalékok és érdemjegyek a következők:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),
c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.
Nem csak a bizonyítványotokban szereplő eredmények, hanem az érettségin megszerzett pontok is sokat számítanak a felvételin. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak az érettségi pontokra.
Így érdemes a pontokkal kalkulálni
Mivel alap- és osztatlan képzésre az idei évtől már nem kerülhettek be emelt szinten teljesített érettségi vizsga nélkül, nincs sok választásotok. Arról nem is beszélve, ha a jelentkezési helyeteken bizonyos tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi.
Arról, hogy számolhattok az érettségi pontjaitokkal idén, itt írtunk le minden fontos szabályt. Azt, pedig hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg.
Van-e olyan szak, amelyen nem érvényes az emelt szintű érettségi követelménye? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.