Mi történik, ha az emelt szintű érettségitek nem sikerül olyan jól? Mikor jár érte többletpont és mikor számít sikeresnek a vizsga? Fontos szabályok.
Azt már nagyon sokszor leírtuk, hogy 2020-tól csak azok kerülhetnek be az egyetemekre és főiskolákra, akik minimum egy emelt szintű érettségit tesznek. Nemrég azt is tisztáztuk, hogy mi a különbség a mindenki számára kötelező felvételi követelmény és a bizonyos szakokon előírt bemeneti követelmény között. Erről itt olvashattok el mindent. Most azt mutatjuk meg, mikor lesz sikeres az emelt szintű érettségi vizsgátok.
Idén is fontos szabály, hogy az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont, de ez is kizárólag abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény vagy annak egy része alapján számítják. Az emelt szintű érettségi szabályairól itt olvashattok el mindent. Ha már azt is kiválasztottátok, milyen tantárgyból tesztek emelt szintű vizsgát, itt megtaláljátok az idei szóbeli tételeket.
Kérik, de nem sikerül?
Mi történik akkor, ha azon a szakon, ahová jelentkeztek, feltétel egy előre meghatározott emelt szintű érettségi, de nem éritek el a 45%-ot? Vagy a felvételi követelmény teljesítése okoz nehézséget? Függetlenül attól, hogy a többletpont nem kapjátok meg, a követelménynek megfeleltek?
A válasz: igen. Ahhoz, hogy emelt szinten sikeres vizsgát tegyetek, el kell érnetek legalább 25%-ot. Persze fontos, hogy az elégséges eredményhez az összes vizsgarészen együttesen kell elérni a 25%-ot. Illetve, ha egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalékok és érdemjegyek a következők:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),
c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Ez azt jelenti, hogy ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már eléri a 45%-ot), akkor többletpontot ugyan nem kaptok, de az érettségit teljesítettétek.
Felvételi kisokos: így számolhattok az érettségi pontjaitokkal
Nem csak a bizonyítványotokban szereplő eredmények, hanem az érettségin megszerzett pontok is sokat számítanak a felvételin. Mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak az érettségi pontokra.
Így érdemes a pontokkal kalkulálni
Mivel alap- és osztatlan képzésre az idei évtől már nem kerülhettek be emelt szinten teljesített érettségi vizsga nélkül, nincs sok választásotok. Arról nem is beszélve, ha a jelentkezési helyeteken bizonyos tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi.
Arról, hogy számolhattok az érettségi pontjaitokkal idén, itt írtunk le minden fontos szabályt. Azt, pedig hogy mely szakokon milyen tárgyból fogadják el a vizsgát, itt nézhetitek meg.
Felvételi 2020: ezekre a szakokra kerülhettek be emelt szintű érettségi nélkül
Van-e olyan szak, amelyen nem érvényes az emelt szintű érettségi követelménye? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
