Péntek éjfélig lehet leadni a jelentkezést a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Éjfélig adhatjátok be a jelentkezést a keresztféléves felvételire az E-felvételi felületén keresztül. A jelentkezés ugyanakkor csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire november 20-ig van lehetőségetek. Kétféle módon hitelesíthettek: ügyfélkapu regisztrációval az E-felvételin keresztül vagy a felületről nyomtatható hitelesítő adatlap postára adásával. A részleteket itt találjátok.
Milyen dokumentumokat kell feltöltenetek?
A jelentkezéshez, hacsak nem 2006 előtt vizsgáztatok, az érettségi-bizonyítványt, illetve -tanúsítványt nem kell feltöltenetek, a felsőfokú oklevelet, a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolását és az érettségi vizsgatárgy megfeleltetési kérelmét viszont igen. Emellett a középiskolai bizonyítványra is szükség lehet, ha az abban szereplő jegyek alapján is kértek pontszámítást. A többletpontokra való jogosultságot is dokumentumokkal kell igazolnotok. A teljes listát itt találjátok.
Később már nem is lehet dokumentumot feltölteni?
De igen: azokat, amelyek a jelentkezéskor még nem álltak rendelkezésre, január 3-ig pótolhatjátok.
Kik kerülhetnek be?
Azok, akik elérik az adott képzésen meghatározott ponthatárt, ami a szakos kapacitás, a jelentkezők száma és pontszáma alapján dől el. Fontos, hogy azok, akik 500 pontból alap- vagy osztatlan szakon nem érnek el többletpontok nélkül 280, felsőfoktatási szakképzésen 240 pontot, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhetnek be. A mesterképzéseken 100-ból minimum 50 pontot kell elérni.
Az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti alapszakokon és a mesterképzéseken különböző vizsgákon is meg kell felelniük a jelentkezőknek: ezekről itt olvashattok.
Hogyan áll össze a végső pontszámotok?
Az alap- és osztatlan szakokon kétféleképpen számolhatják ki a pontszámotokat: vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszereséhez adják hozzá a többletpontokat. A részleteket itt olvashatjátok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok.
Ha már van diplomátok és alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, 500 pontból 400-at a felsőfokú oklevél érdemjegye alapján is számolhatnak. Részletek itt.
Ha mesterképzésre jelentkeztek, leggyakrabban az okleveletek, záróvizsgátok minősítése, valamint a felvételi vizsga (szóbeli és/vagy írásbeli) alapján rangsorolják a felvételizőket. Erről itt olvashattok.
Mikor hirdetik ki a ponthatárokat, és mire számíthattok?
Várhatóan január 23-án, tehát ekkor derül ki, hogy bekerültetek-e a kiválasztott szakra.
A korábbi évek ponthatárait itt nézhetitek meg, azt pedig, hogy mely intézményekben és szakokon volt a legnagyobb a verseny tavaly, itt találjátok.
A keresztféléves felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Számok a felvételiben: ezeket kell figyelnetek, ha egyetemre jelentkeztek
Akár idén, akár jövőre felvételiztek, ezeket a számokat érdemes figyelnetek még a jelentkezés leadása előtt. Most összeszedtük az a három számot, amire figyelni kell.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetőek is.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
