Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Péntek éjfélig lehet leadni a jelentkezést a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Éjfélig adhatjátok be a jelentkezést a keresztféléves felvételire az E-felvételi felületén keresztül. A jelentkezés ugyanakkor csak akkor érvényes, ha hitelesítitek is, amire november 20-ig van lehetőségetek. Kétféle módon hitelesíthettek: ügyfélkapu regisztrációval az E-felvételin keresztül vagy a felületről nyomtatható hitelesítő adatlap postára adásával. A részleteket itt találjátok.
Milyen dokumentumokat kell feltöltenetek?
A jelentkezéshez, hacsak nem 2006 előtt vizsgáztatok, az érettségi-bizonyítványt, illetve -tanúsítványt nem kell feltöltenetek, a felsőfokú oklevelet, a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolását és az érettségi vizsgatárgy megfeleltetési kérelmét viszont igen. Emellett a középiskolai bizonyítványra is szükség lehet, ha az abban szereplő jegyek alapján is kértek pontszámítást. A többletpontokra való jogosultságot is dokumentumokkal kell igazolnotok. A teljes listát itt találjátok.
Később már nem is lehet dokumentumot feltölteni?
De igen: azokat, amelyek a jelentkezéskor még nem álltak rendelkezésre, január 3-ig pótolhatjátok.
Kik kerülhetnek be?
Azok, akik elérik az adott képzésen meghatározott ponthatárt, ami a szakos kapacitás, a jelentkezők száma és pontszáma alapján dől el. Fontos, hogy azok, akik 500 pontból alap- vagy osztatlan szakon nem érnek el többletpontok nélkül 280, felsőfoktatási szakképzésen 240 pontot, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem kerülhetnek be. A mesterképzéseken 100-ból minimum 50 pontot kell elérni.
Az osztatlan tanárképzéseken, a csecsemő- és kisgyermeknevelő, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokon, a művészeti alapszakokon és a mesterképzéseken különböző vizsgákon is meg kell felelniük a jelentkezőknek: ezekről itt olvashattok.
Hogyan áll össze a végső pontszámotok?
Az alap- és osztatlan szakokon kétféleképpen számolhatják ki a pontszámotokat: vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéhez, vagy az érettségi pontok kétszereséhez adják hozzá a többletpontokat. A részleteket itt olvashatjátok, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt találjátok.
Ha már van diplomátok és alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, 500 pontból 400-at a felsőfokú oklevél érdemjegye alapján is számolhatnak. Részletek itt.
Ha mesterképzésre jelentkeztek, leggyakrabban az okleveletek, záróvizsgátok minősítése, valamint a felvételi vizsga (szóbeli és/vagy írásbeli) alapján rangsorolják a felvételizőket. Erről itt olvashattok.
Mikor hirdetik ki a ponthatárokat, és mire számíthattok?
Várhatóan január 23-án, tehát ekkor derül ki, hogy bekerültetek-e a kiválasztott szakra.
A korábbi évek ponthatárait itt nézhetitek meg, azt pedig, hogy mely intézményekben és szakokon volt a legnagyobb a verseny tavaly, itt találjátok.
A keresztféléves felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Számok a felvételiben: ezeket kell figyelnetek, ha egyetemre jelentkeztek
Akár idén, akár jövőre felvételiztek, ezeket a számokat érdemes figyelnetek még a jelentkezés leadása előtt. Most összeszedtük az a három számot, amire figyelni kell.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
Miklósi György, a szervezet alapítója szerint indokolt esetben a sajátos nevelési igényű gyerekeknek még egy év halasztást kellene biztosítani, a szülőknek pedig lehetőséget kellene adni arra, hogy az óvodavezetővel kialakult vita esetén közvetlenül is kezdeményezhessék az eljárást.
Kilenc felsőoktatási érdekképviseleti szervezet közös levélben fordult Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárhoz. A szakszervezetek azt szeretnék, hogy a kormány a 2027-es költségvetés felsőoktatást érintő intézkedéseiről és a készülő felsőoktatási koncepcióról is egyeztessen velük.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni. Az OGYM szerkesztőségünknek is elküldött közleményéből kiderült, hogy az oviKRÉTA rendszerében megjelent kérdőív az óvodás gyerekek fejlődésének értékelésére szolgál, és számozási hiba miatt állították le ideiglenesen.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.