Érettségi: ezekben az esetekben kell újra vizsgázni

Pénteken elkezdődött az őszi érettségi időszak, több mint tízezren adnak számot a tudásukról. Mi történik, ha nem sikerül a vizsga? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító vizsgára lehetett jelentkezni. A szintemelő, a javító és a rendes vizsgák aránya lesz a legnagyobb: 48, 23, illetve 15 százalék; az ismétlő és a kiegészítő vizsgák aránya 9 százalék, illetve 4 százalék, a pótló vizsgáké 1 százalék.

Ahhoz, hogy sikeres legyen a vizsga, legalább 25 százalékot kell elérnetek, ugyanakkor az írásbelin és szóbelin - illetve az idegen nyelvi érettségi vizsgán mind az öt vizsgarészből - is legalább 12 százalékot kell szereznetek.

Arról, hogy mi történik, ha nem sikerül jól az érettségi megszerzése után tett szintemelő vizsga, ugyanazon a szinten tett ismétlő vizsga vagy újabb tárgyból tett kiegészítő vizsga, itt olvashattok.

Ha pedig a javítóvizsgán nem mentek át, újabb hasonló vizsgát kell majd tennetek, legkorábban a következő vizsgaidőszakban. Ha a rendes - az érettségi megszerzéséért tett - érettségi vizsgán nem éritek el az elégséges osztályzathoz szükséges pontszámot, szintén javítóvizsgáznotok kell. A második ilyen vizsgáért már fizetni kell: itt nézhetitek meg, hogy pontosan mennyit.

Az őszi érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Pénteken kezdődik az őszi érettségi: itt van az összes tudnivaló

Október 11-én, a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli részével kezdődik az őszi érettségi vizsgaidőszak. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, a vizsgákkal és a pontszámítással kapcsolatos szabályokat, és a felkészülés utolsó hajrájához is adunk segítséget.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.