Ezek voltak a legnépszerűbb egyetemek és szakok a 2019-es pótfelvételin

Kihirdették hétfőn a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait: több mint 6400-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.

  • MTI

Az Oktatási Hivatal (OH) közleményében azt írta, hogy augusztus 7-éig 9299-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben.

A pótfelvételi eljárásban alapképzésre 4453, felsőoktatási szakképzésre 1049, osztatlan képzésre 469, mesterképzésre pedig 450 hallgatót vettek fel. A pótfelvételiben egy szakra és egy intézménybe lehetett jelentkezni, és jellemzően önköltséges képzésekből lehetett választani. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.

A legkedveltebb szakok a felvettek száma alapján: gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing, gyógypedagógia, pénzügy- és számvitel.

Ennyi ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb alapszakokra a 2019-es pótfelvételin

Nyilvánosságra hozták a 2019-es pótfelvételi ponthatárait: itt nézhetitek meg, hány ponttal lehetett bekerülni az általános felvételi legnépszerűbb alapszakjainak önköltséges formájára.

A most megállapított ponthatárok legalább olyan magasak, mint a július 24-én meghatározottak. Ha többen, illetve jobb felkészültségűek jelentkeztek egy képzésre, mint az általános eljárásban, akkor előfordulhat, hogy a pótfelvételi ponthatára meghaladja az általános eljárásét - írták.

Az Oktatási Hivatal a jelentkezőket a döntésről sms-ben értesíti. A besorolási döntés az E-felvételi Hivatalos iratok menüpontjában lesz elérhető; erről az OH minden jelentkezőt e-mailben is tájékoztat. A felvett jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót felsőoktatási intézményüktől kapják majd meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.