Összesen 607 hallgató jutott be a Debreceni Egyetem képzéseire a 2019-es pótfelvételin, a legtöbb pótfelvételiző a Gazdaságtudományi Karon kezd ősszel.
A pótfelvételi ponthatárait hétfőn hirdették ki, országosan 6421-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legtöbben a Debreceni Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet választották – írja közleményében a Debreceni Egyetem.
Az intézményt több mint nyolcszázan jelölték meg a 2019-es pótfelvételin, közülük 557-en jutottak be valamelyik képzésre. A szolnoki campus elsőéveseivel együtt – a Neumann János Egyetem szolnoki Gazdálkodási Kara augusztus elsejével olvadt be a Debreceni Egyetembe – a sikeresen pótfelvételizők száma meghaladja a hatszázat.
A legnépszerűbb a Gazdaságtudományi Kar volt, ahová 256 jelentkezőből 200 jutott be, a GTK-t az Állam- és Jogtudományi Kar követi 76, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar 59 új hallgatóval. Alapképzésen 357-en, mesterképzésen 54-en, osztatlan képzésen 48-an, felsőoktatási szakképzésen pedig 99-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptembertől a Debreceni Egyetemen.
A Szolnokra felvettekkel együtt 7420-an jutottak be a Debreceni Egyetem magyar nyelvű képzéseire az általános felsőoktatási felvételin, ez 12 százalékkal haladja meg az előző évi létszámot. Angol nyelvű képzésekre is 10 százalékkal több, 2007 külföldi hallgatót vettek fel. Ehhez hozzáadva a mostani pótfelvételi (607), a korábbi keresztféléves (349) és a doktori képzésre (280) felvettek számát, jóval meghaladja a tízezret a 2019-ben kezdő hallgatók száma.
A 2019-es pótfelvételi ponthatárait itt nézhetitek meg.
Ezek voltak a legnépszerűbb egyetemek és szakok a 2019-es pótfelvételin
Kihirdették hétfőn a felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait: több mint 6400-an kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben. A legnépszerűbb intézmény a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem volt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
