Attól tartotok, hogy nem kerültök be majd kollégiumba? Itt vannak a pontozási szempontok

Az elsőéves egyetemisták egy része mától már jelentkezhet kollégiumba, de milyen szempontok alapján lehet megkapni a férőhelyeket?

  • Eduline

Szociális helyzet, tanulmányi eredmények - főként ezen szempontok alapján történik a kollégiumi jelentkezés. Így tehát, aki jobb tanulmányi eredménnyel indul neki az egyetemnek, valamint a szocális helyzete (egy főre jutó jövedelem, fogyatékosság megléte, stb.) alapján úgy ítélik meg, nagyobb eséllyel kerülhet be valamelyik egyetem, főiskola kollégiumába.

A felsőoktatási törvény szerint továbbá számít még a hallgatói közösségért végzett munka, verseny- vagy sporteredmény is beleszámít a végleges pontszámba, amely alapján rangsorolják a kollégiumba jelentkező hallgatókat. A rangsorolásról, valamint a szabályokról részletesebben a (kiválasztott) kollégiumok honlapjain szerezhettek információt.

Minden, amit a kollégiumi jelentkezésről tudni kell: árak, dokumentumok és alternatívák

Egyetemi kollégiumba készültök szeptembertől? Cikksorozatunk utolsó részében összeszedtük az egyetemek kollégiumok árait. Mutatjuk, hogy milyen kiadással kell számolnotok, ha kollégiumba költöznétek.

A legtöbb kollégiumba tehát az említett típusú pontozás jellemző, ezek alól kivételek a szakkollégiumok és diákotthonok is - ezekben az intézményekben eltérő pontrendszert is alkalmazhatnak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István