Jelentkeztetek egyetemre, de szeptemberben mégsem szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat? Lehet-e halasztani már az első félévben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Jövőre szeretnék elkezdeni egy kétéves OKJ képzést és utána mennék egyetemre. Viszont valószínűleg idén is felvesznek és szeretném meghagyni a lehetőségét, hogy ha mégsem jönne össze az OKJ-s dolog elkezdhessem 2020-ban a felsőoktatási képzésemet. Halaszthatok a beiratkozás után?
Fontos, hogy általában csak az első sikeres félév után lehet először passziváltatni – vagyis, ha szeptemberben kezditek meg a felsőoktatási tanulmányaikat, akkor nem tudtok halasztani már az első félévben.
Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól
Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.
Kivételes esetben a felsőoktatási intézmény az első félév teljesítése előtt is engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését, ezért érdemes megkeresnetek az adott intézmény tanulmányi- és vizsgaszabályzatát, vagy felkeresni a tanulmányi osztályt, ahol tudnak ebben segíteni.
A második félévtől bárki halaszthat, azzal a megkötéssel, hogy egybefüggően maximum 2 félévet lehet szüneteltetni. Fontos azonban, hogy ilyenkor nem csak órákra nem kell járnotok, de diákigazolványt és ösztöndíjat sem kaptok. Ugyanakkor a passzív félévek nem befolyásolják az állami félévek számát, és ha önköltségesként tanultok, tandíjat sem kell fizetnetek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
