Friss adatok arról, hányan jelentkeztek a legnépszerűbb képzésekre. Milyenek az idei előzetes ponthatárok és hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre? Minden kérdésre válaszolunk.
A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 12 000-en, felsőoktatási szakképzésre 4 930-an, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 17 893-an jelentkeztek első helyen. A jelentkezési adatok alapján elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 2,7 képzésre jelentkeztek - írja a Felvi.
Melyek a legnépszerűbb képzések?
Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2019-ben összesen 10348-an jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7100-an állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 7426 jelentkezővel, a harmadik a mérnökinformatikus 6500-zal.
Az ápolás és betegellátás alapképzést is sokan választották, egészen pontosan 5619-en, közülük 5435-en állami támogatással szereznének diplomát. Az ápolást a turizmus-vendéglátás képzés követi 5582 jelentkezővel, a hatodik legtöbb diákot vonzó alapképzés pedig a gépészmérnöki 5229 felvételizővel.
A top tízbe az óvodapedagógus (4802 jelentkező), a gazdaságinformatikus (4677 jelentkező), a pszichológia (4549 jelentkező), valamint a pénzügy és számvitel (4471 jelentkező) is bekerült.
Idén ezek voltak a legnépszerűbb alapképzések az első helyes jelentkezések alapján:
| Szak neve | Jelentkezők/felvettek 2018 | Jelentkezők 2019 |
| gazdálkodási és menedzsment | 4220/3089 | 5149 |
| mérnökinformatikus | 3579/2508 | 3681 |
| ápolás és betegellátás | 3278/2104 | 3539 |
| óvodapedagógus | 3158/1636 | 3244 |
| pszichológia | 3036/1211 | 3216 |
| kereskedelem és marketing | 2572/1734 | 3148 |
| gépészmérnöki | 2737/2013 | 2918 |
| turizmus-vendéglátás | 2445/1635 | 2717 |
| programtervező informatikus | 2320/1763 | 2613 |
| pénzügy és számvitel | 2287/1608 | 2528 |
Forrás: Felvi.hu.
Hol húztak előzetes ponthatárokat?
Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárokat – például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.
Fontos: ezeken a szakokon csak azok a felvételizők szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
Azonban nyolc alapszakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.
A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhatnak.
Sőt több osztatlan képzésen is aacsonyabbak a ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell. A többi szakra vonatkozó 2019-es előzetes ponthatárokat itt nézhetitek meg. A teljes pedig listát itt nézhetitek meg.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
