Friss adatok arról, hányan jelentkeztek a legnépszerűbb képzésekre. Milyenek az idei előzetes ponthatárok és hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre? Minden kérdésre válaszolunk.
A 2019 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 112 034-en nyújtottak be érvényes jelentkezést. A legtöbben – 77 211-en – alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 12 000-en, felsőoktatási szakképzésre 4 930-an, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 17 893-an jelentkeztek első helyen. A jelentkezési adatok alapján elmondható, hogy a felvételizők átlagosan 2,7 képzésre jelentkeztek - írja a Felvi.
Melyek a legnépszerűbb képzések?
Úgy tűnik, továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, 2019-ben összesen 10348-an jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7100-an állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 7426 jelentkezővel, a harmadik a mérnökinformatikus 6500-zal.
Az ápolás és betegellátás alapképzést is sokan választották, egészen pontosan 5619-en, közülük 5435-en állami támogatással szereznének diplomát. Az ápolást a turizmus-vendéglátás képzés követi 5582 jelentkezővel, a hatodik legtöbb diákot vonzó alapképzés pedig a gépészmérnöki 5229 felvételizővel.
A top tízbe az óvodapedagógus (4802 jelentkező), a gazdaságinformatikus (4677 jelentkező), a pszichológia (4549 jelentkező), valamint a pénzügy és számvitel (4471 jelentkező) is bekerült.
Idén ezek voltak a legnépszerűbb alapképzések az első helyes jelentkezések alapján:
| Szak neve | Jelentkezők/felvettek 2018 | Jelentkezők 2019 |
| gazdálkodási és menedzsment | 4220/3089 | 5149 |
| mérnökinformatikus | 3579/2508 | 3681 |
| ápolás és betegellátás | 3278/2104 | 3539 |
| óvodapedagógus | 3158/1636 | 3244 |
| pszichológia | 3036/1211 | 3216 |
| kereskedelem és marketing | 2572/1734 | 3148 |
| gépészmérnöki | 2737/2013 | 2918 |
| turizmus-vendéglátás | 2445/1635 | 2717 |
| programtervező informatikus | 2320/1763 | 2613 |
| pénzügy és számvitel | 2287/1608 | 2528 |
Forrás: Felvi.hu.
Hol húztak előzetes ponthatárokat?
Összesen negyvenegy alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárokat – például a népszerű gazdasági képzéseken, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi, fogorvosi szakon, de a jogi karokra készülőknek is figyelniük kell az előzetes limitre.
Fontos: ezeken a szakokon csak azok a felvételizők szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Az előző években előfordult, hogy az előzetes ponthatárokon módosítottak a jelentkezők száma és teljesítménye alapján.
Azonban nyolc alapszakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kell, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.
A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhatnak.
Sőt több osztatlan képzésen is aacsonyabbak a ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell. A többi szakra vonatkozó 2019-es előzetes ponthatárokat itt nézhetitek meg. A teljes pedig listát itt nézhetitek meg.
A 2019-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
