"Volt egy-két buktató" - mit gondolnak a szaktanárok a németérettségiről?
Korrektnek tartották az idei középszintű németérettségit az eduline által megkérdezett nyelvtanárok.
„Összességében a várakozásoknak megfelelő volt a középszintű feladatsor, nem érte meglepetés a diákokat” – mondta az eduline-nak Hornung Zsuzsanna, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium némettanára, hozzátéve: a feladatsorban volt egy-két buktató, ezeknél a kevésbé felkészült és az izgulós diákok értékes pontokat veszíthettek.
Itt találjátok a középszintű németérettségi hivatalos megoldását
Az emelt szintű németérettségi megoldását itt találjátok.
A nyelvtanár szerint a szövegértési feladatsor első feladatával valószínűleg nem volt problémájuk a diákoknak, a második feladatnál azonban megakadhattak. „Alkalmazniuk kellett a kizárásos technikát, először a biztos válaszokat kellett megkeresniük. A 6-os és a 7-es rész megoldása fejtörést okozhatott nekik” – magyarázta, hozzátéve: a harmadik feladattal könnyű dolguk volt a diákoknak, „ilyen rendszeresen van az érettségi vizsgákon, és sokat is szoktuk gyakorolni ezt a feladattípus”.
A negyedik, az újságkiadással és -nyomtatással kapcsolatos feladat azonban meglepte a szaktanárt, „nagyjából lehetett követni a hívószavakat, de kimondottam komoly olvasási stratégiát kellett bevetni a megoldáshoz. Némi szakszövegjellege volt az anyagnak”.
| "A terjedelmi korlát miatt le kellett csupaszítani a szöveget" |
|
„Korrekt feladatsort kaptak a diákok, nem volt sem túl sok, sem túl kevés feladat, és az utasításokat is precízen fogalmazták meg” – mondta az eduline-nak Gáspár Irma, az ELTE-ITK nyelvvizsgáztatója, az Általános Vállalkozási Főiskola (ÁVF) oktatója, hozzátéve: a szövegértési részben megadott anyagok nem voltak rövidek, „alaposan be kellett osztani a 60 percet, a negyedik feladat ráadásul kifejezetten sok diáknak okozhatott problémát, mert kevés nyelvtani utalásra támaszkodhattak”. „A témák nagyon színesek, a korosztálynak megfelelőek voltak” – magyarázta. Gáspár Irma szerint a nyelvhelyességi részben is korrekt, könnyen megoldható feladatokat kaptak a vizsgázók, ahogy az íráskészség rész sem volt problémás. „A terjedelmi korlát miatt persze nagyon le kell csupaszítani a szöveget. Ha a diák meg akarja mutatni, milyen jó nyelvtani tudása van, és milyen gazdag a szókincse, ahhoz túl kicsi ez a terjedelem, és az is kérdés, mennyire ad lehetőséget az árnyalt értékelésre” – magyarázta. A diákok csak ennél a résznél használhattak szótárat, de a szaktanár szerint érdemes volt a jól ismert fordulatokat, kifejezéseket használni, különben könnyen kicsúszhattak az időből a vizsgázók. |
„Az idei feladatlapok összeállítói a hagyományokat követték, a feladatsorok alkalmasak voltak ennek a szintnek a mérésére. A szövegek témája közel áll a diákokhoz, akik valószínűleg az időből sem csúsztak ki” - mondta Dóka Dezső Kálmán, a a gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium német-földrajz szakos tanára, aki szerint a második szövegértési feladatban, a 6-os és a 7-es résznél sokan ronthattak.
A némettanár szerint a négy szövegértési feladat közül az idén is a negyedik volt a legnehezebb. „Nem megoldhatatlan, de annyiféle kompetenciát kér egyszerre – nyelvtani tudást, szókincset, logikát –, hogy azok, akik elfáradtak, valószínűleg nehezebben tudták megoldani" - magyarázta.
Nyelvhelyesség, íráskészség: jók voltak a témák
Hornung Zsuzsanna szerint a nyelvhelyességi rész első két feladata nem okozhatott problémát a diákoknak, a harmadik feladatnak azonban van olyan része, ahol sok diák ronthatott. „A negyedik feladat szókincse a B1-es szinten belül van, de a megszokottnál igényesebb szövegről van szó. Azok, akiknek szókincsproblémáik vannak, akkor tudták megoldani, ha színtiszta logikai következtetésekkel álltak neki, nem szövegként vizsgálták a megadott anyagot, hanem a mondatokat egyenként elemezték” – mondta a némettanár, hozzátéve: az íráskészséget mérő rész első feladatához hasonló évről évre előkerül az érettségin, ezért az senkinek nem jelenthetett gondot.
„A második és a harmadik feladatnál is jól ismert szempontok alapján lehetett haladni, a hatvan perc elegendő volt, nem kellett sokat szótárazni” – magyarázta. Az utolsó, választható feladatok közül a tanítványai többsége a sportklubos témát választotta.
A németérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok. A középszintű feladatsor első részéről itt olvashattok, a második rész feladatait itt találjátok.
A középszintű németérettségi negyedik részének nem hivatalos megoldása
A középszintű németérettségi nyelvhelyességi feladatsorának nem hivatalos megoldása
A középszintű németérettségi első részének nem hivatalos megoldása
Dóka Dezső Kálmán szerint is korrekt nyelvhelyességi tesztet kaptak az érettségizők, „annyiban tért el az előző évek feladatsoraitól, hogy ez alkalommal az első, a második és a harmadik is ugyanolyan feladattípus volt, lyukas szövegeket kellett kiegészíteni”. A szaktanár szerint a negyedik feladat nehézsége alapján nagy ugrás volt, sok diák veszített itt pontokat. Az íráskészséget mérő részről azt mondta, az első feladatot rengeteket gyakorolják a diákok, valószínűleg rutinból megoldották, de a másik két feladatnál is olyan levéltípust kellett írni, amely gyakran előkerül a középiskolai németórákon.
Hallás utáni szövegértés
„Évek óta megfigyelhető tendencia, hogy gyorsul a beszédtempó, és nehezebb a szöveg. Néhány ponton az idén is gyorsabb volt a beszélők tempója, mint aminek a megértése B1-es szinten elvárható lenne” – mondta a hallás utáni szövegértés részről Hornung Zsuzsanna. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium szaktanárának a vizsgázók azt mondták, az első feladattal jól haladtak, míg a másodiknál két olyan elem volt, amely nehézséget okozott.
„A harmadik hanganyag beszélőinek tempója is gyors volt. Itt is alkalmazni kellett azt a technikát, hogy a szöveg meghallgatásakor csak egy kulcsszót érdemes leírni, és a két meghallgatás közötti szünetben egészíti ki a kulcsszavakat” – tette hozzá.
„Ezek valóban eredeti, rádiós adásból kivett anyagok voltak eredeti hanggal, némi háttérzajjal. De ha valaki odafigyelt, és sokat gyakorolt a négy évben, akkor megoldhatta” – mondta Dóka Dezső Kálmán.
