A Magyar Nemzetben még a tavalyi évben, december 18-i keltezéssel megjelent hír – miszerint Magyarországon négy felsőoktatási intézményt gyakorlatilag csőd fenyeget (Eötvös József Főiskola, Dunaújvárosi Főiskola, Szolnoki Főiskola és Nyugat-magyarországi Egyetem), további négy pedig erősen túlvállalta magát  (Budapesti Corvinus Egyetem, Szent István Egyetem, Nyíregyházi Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola) az érintett egyetemek és főiskolák egyöntetű cáfolatával találkozott. Bár a sajtóban egyértelműen és azonnal csak a Dunaújvárosi Főiskola nyilatkozott, az eduline megkeresésére a többi érintett is úgy reagált: pénzügyi-gazdasági helyzetük stabil, anyagi gondokkal nem küzdenek, sőt: nagyberuházásokat terveznek.

Jön föl a vidék

A Dunaújvárosi Főiskola – reagálva a Magyar Nemzet cikkére - sajtóközleményében igyekezett leszögezni, hogy egy vidéki felsőoktatási intézmény kizárólag nagyon korszerű oktatással és intézményi háttérrel maradhat versenyképes. A főiskola célul tűzte ki, hogy a régióban a legjobban képzett hallgatókat fogja kibocsátani. „A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére is törekedni kell arra, hogy az egyetemek költséghatékonysága ne a hallgatók képzési színvonalának terhére valósuljon meg.” – vélekedett a dunaújvárosi rektor.

Mint ismeretes, tavaly szeptembertől a Dunaújvárosi Főiskola ad otthont az egyik kereskedelmi tévé gyakorlati média-képzésének is, ezt korszerű, minden igényt kielégítő stúdiója és szakembergárdája teszi lehetővé. A Dunaújvárosi Főiskola egyike volt annak a hat felsőoktatási intézménynek, amelyek első körben részesültek az Új Magyarország Fejlesztési Tervből lehívott pénzekből. Az „Európai campus az ország közepén” fantázianevet viselő beruházás részét képezi: laborok és oktatási terek kialakítása, többek között a nanotechnológia és az informatika területein, illetve a már meglévő, Innováció Menedzsment Központ fejlesztése is.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként egyébként az Európai Unió két fordulóban támogatta a magyarországi egyetemeket és főiskolákat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint 13 felsőoktatási intézményben összesen 55,5 milliárd forint értékű beruházás van e pillanatban is folyamatban.

A málló vakolat ideje lejárt

Két jelentős infrastrukturális fejlesztés áll szerződéskötés előtt a gödöllői campuson is – tájékoztatta az eduline-t Dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora. Az egyik beruházás a főépület, illetve a szemináriumi épület felújítására és korszerűsítésére irányul PPP konstrukcióban. Az összérték várhatóan 6,8 milliárd forint körül alakul majd. A rekonstrukcióban többek között olyan több évtizede húzódó gondokat oldanak meg, mint például a fűtés-korszerűsítés, amelytől az egyetem a jövőben mintegy 30-40%-os energia megtakarítást remél.

„Az életveszélyes villamoshálózat, az elkorrodálódott vízvezetékek, vagy a szétmálló szennyvízhálózat eseti javítása működési előirányzatokból finanszírozhatatlan, mivel háromszor nagyobb ráfordítást jelent, mint egy komplett felújításhoz kötődő korszerűsítés. A műszaki előnyök mellett pedig meg kell említeni azt is, hogy a mai „kínálati” környezetben ilyen lerobbant infrastruktúra a hallgatói vonzerő szempontjából nem igazán versenyképes” – áll a rektori közleményben.

Az egyetem másik – 1,7 milliárd forint értékű – projektje a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Múzeum felújítása, amely Európa legnagyobb ilyen tárgyú gyűjteménye, és amely a gépészmérnök képzés színtereként oktatási és kutatási feladatokat is szolgál. Utóbbi projektre az Európai Fejlesztési Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásban 1,5 milliárd forintot biztosít, a fennmaradó önrészt pedig az egyetem saját bevételeiből teremti elő.

A Szent István Egyetem hallgatói létszáma nem csökken évek óta, az intézmény pedig fizetési kötelezettségeinek mindig időben eleget tesz. Az egyetem helyzete gazdaságilag stabil – mondja dr. Solti László, majd hozzáteszi: a felújításokban vállalt önrész fedezetéül szolgáló épületek tényleges piaci értéke jóval meghaladja a projekt költségeit, így a Magyar Nemzet adatai - bár számszerűen valósak - mégsem helytállók.

Fontos a PR is

A győri Széchenyi István Egyetem élen jár beruházásainak kommunikálásában, amennyiben honlapján a folyamatban lévő fejlesztéseket részletekbe menően taglalja. Így bárkinek módja van rá, hogy elképzelje: milyen is lesz a jövő egyeteme Győrben. A fejlesztések között olyan „finomságokra” is bukkanhatunk, mint az új „Tudás-Tér”-ben  a csökkent látóképességűek tájékozódását segítő speciális vonalak a padlón, vagy a gyermekmegőrző, amely a fiatal anyukák nyugodt kutatási óráihoz hivatott segítséget nyújtani. Az új könyvtárat pedig a kor kihívásainak megfelelően már inkább Inno-Share-nek fogják nevezni, melynek központi egysége egy bő háromszáz férőhelyes elektronikus kabinet lesz. Innen hozzá lehet majd férni a világ nagy egyetemeinek tudásbázisához, így kutathatóvá válik szinte minden eddigi egyetemi jegyzet, vagy kísérlet.

A Szegedi Egyetem mintegy 7,7 milliárd forinttal gazdálkodhat – ebből tervezik megvalósítani Dugonics téri főépület felújítását. Érdekesség a tervekben, hogy a mérnöki kar új épülete környezettudatosságból önmagában is példát mutatna a hallgatóknak. Úgynevezett passzív ház kialakítását tervezik, amelynek energiagazdálkodását modern, környezet- és energiakímélő technológiával képzelték el. A napkollektoron, napelemen, hőszivattyún kívül az épületgépészeti megoldások is szabad szemmel megvizsgálhatóak lesznek majd a hallgatók számára.

Nagyjából ötmilliárd forint értékű beruházás zajlik a Debreceni Egyetemen is, amelynek középpontjában a korszerű reáloktatás áll. A projekt vállalása szerint a következő években a teljes természettudományos és műszaki képzés infrastruktúrájának és infokommunikációs hátterének fejlesztése fog megvalósulni. A beruházás révén létrejön az Interregionális Műszaki - Agrár Szaktanácsadási és Továbbképzési Központ (MAG Ház), valamint elkezdődik az orvosi képzés elméleti megalapozását segítő Elméleti Négyszög fejlesztése, és új épületbe költözik az Informatikai Kar.

Kanaki Anna

eduline