Rossz hír az érettségizőknek: reagáltak a történelemtanárok is

Szakmai szempontokból továbbra is szükségesnek tartjuk a szabad atlasz- és tankönyvválasztást - így reagált a Történelemtanárok Egylete arra, hogy az idei őszi érettségi időszaktól csak az állami fejlesztésű történelmi atlaszt használhatják a diákok.

  • Eduline
Túry Gergely

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni.

A Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya szerint fontos lenne a szabad atlasz- és tankönyvválasztás, de "további probléma, hogy a kötelezővé tett atlasz olyan korábbi változatai is használhatóak maradtak, amelyek szakmailag súlyosan kifogásolhatóak".

"Ugyanakkor a szakmai civil érdekérvényesítés fontos sikere, hogy az elmúlt két tanévben több ezer aláró támogatásával elértük, hogy az eredeti kormányzati szándék ellenére még választható volt, melyik atlaszt használják a diákok a történelem érettségi vizsgán. Így két évfolyam, közel 150 ezer diák mentesült attól, hogy kizárólag az állami, véleményünk szerint szakmailag vitatható színvonalú atlaszt kelljen használnia" - írják.

Rossz hír az idén érettségizőknek: csak az új történelematlaszokat lehet használni a vizsgákon

Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni. "A történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.