Meglepte a felvételizőket a kommunikáció szak ponthatára - friss adatok

Meglepetést okoztak a társadalomtudományi képzések az idei felvételin - viszonylag alacsony pontszámmal be lehetett jutni a legnépszerűbb alapszakokra, még a kommunikáció- és médiatudomány képzésen is leszállították a központi ponthatárt. Íme, a számok.

  • Eduline

Nemzetközi tanulmányok

Nemzetközi tanulmányok alapszakra, állami ösztöndíjas képzésre 465 ponttal lehetett bekerülni, ennyi volt a központilag meghatározott ponthatár. 

Fazekas István

Aki nem jutott be államilag finanszírozott formára, viszont önköltségesre felvették, annak a legnépszerűbb egyetemeken 150-260 ezer forintot kell fizetnie: a legdrágább képzést a Corvinus, a legolcsóbbat a Pécsi Tudományegyetemen és a Széchenyi István Egyetem indítja. Az ELTE-n egy félév 200 ezer forintba, a Szegedi Tudományegyetemen 209 ezer forintba, a Pázmányon 210 ezer forintba, a BGF-en pedig 230 ezer forintba kerül. 

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

Kommunikáció és médiatudomány

A kommunikáció- és médiatudomány is a tizenhat népszerű szak közé tartozik, amelyen előre meghatározták a ponthatárokat, a minisztérium azonban végül tizenöt ponttal csökkentette az alsó limitet, így 470 helyett már 455 ponttal is lehetett állami ösztöndíjas helyet szerezni.

Akit önköltséges képzésre vettek fel, az a következő árakra számíthat. A legtöbbet a BME-n kell fizetni: szemeszterenként 280 ezer forintba kerül a képzés. Azoknak, akik a BGF-re jutottak be, 230 ezer forintot kell majd fizetniük, a Pázmányon 210 ezer, a Károlin pedig 205 ezer forint egy félév. A Szegedi Tudományegyetemen 193 ezret, a Pécsi Tudományegyetemen és a Corvinuson 190 ezret, a Debreceni Egyetemen pedig 154 ezret kell fizetniük a hallgatóknak. A kommunikáció- és médiatudomány alapképzés az ELTE-n a legolcsóbb: szemeszterenként 150 ezer forintért tanulhatnak, akik szeptemberben ott kezdik a tanulmányaikat.

Szociológia

Legalább 244 pontot kellett gyűjtenie annak, aki állami ösztöndíjas szociológia alapképzésre szeretett volna bekerülni: ennyi volt a ponthatár a Debreceni Egyetemen. A Corvinuson 346-nál, az ELTE-n 297-nél, Pécsen 266-nál, Szegeden pedig 259-nél húzták meg a ponthatárt. A Pázmányra felvételizőknek 316 pontra, a Károlira jelentkezőknek pedig 250 pontra volt szükségük.

Az önköltséges szociológia képzésért 150-210 ezer forintot kell fizetni: a legtöbbet a Pázmányon, a legkevesebbet a Pécsi Tudományegyetemen, a Debreceni Egyetemen és a Corvinuson kérik egy félévért. Azok, akik az ELTE-re vagy a Károlira kerültek be, szemeszterenként 200 ezer forintért tanulhatnak, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 158 ezer forintot kell fizetni.

Szociális munka

Szociális munka alapszakra, állami ösztöndíjas helyre a legnépszerűbb egyetemeken 244-324 ponttal lehetett bejutni: a legmagasabb ponthatárt a Miskolci Egyetemen, a legalacsonyabbat pedig a Szegedi Tudományegyetemen húzták. Az ELTE-re jelentkezőknek 285 pontra volt szükségük a támogatott helyhez, Debrecenben 276-nál (DE-EK: 258), a Szegedi Tudományegyetemen pedig 244-nél húzták a ponthatárt.

A szociális munka alapszakért az ELTE-n kell a legtöbbet - félévenként 200 ezer forintot - fizetni. A Szegedi Tudományegyetemen 180 ezer, a Debreceni Egyetemen 172 500, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 165 ezer forintba kerül egy szemeszter.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu