Mesterszakra felvételiztek? Nem mindegy, milyen diplomátok van.
Ha mesterszakon szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat, érdemes megnézni, hogy a választott szakon milyen előzetes feltételek, azaz bemeneti követelmények vannak.
Mesterképzésre csak az a jelentkező kerülhet be, aki oklevelet szerzett, az oklevél-igazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel. Ha mesterképzésre felvételiztek, fontos, hogy tudjátok, a diploma önmagában még nem feltétlenül elegendő ahhoz, hogy a kiválasztott MA- vagy MSc-képzésre bekerüljetek.
Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárást indít, megvizsgálja, hogy a korábban megszerzett kreditjeitekből hány szakterületi kredit ismerhető el (vagyis hány olyan tantárgyatok volt, amely a mesterképzés szakterületéhez kapcsolódik).
Ha a jelentkező korábbi tanulmányai alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit, akkor nem kerülhettek be a kiválasztott mesterszakra.
A mesterképzési szakokra vonatkozó egyes bemeneti követelményeket ebben a táblázatban találhatjátok.
Itt a lista: ezekhez az alapszakokhoz kell alkalmassági vizsga
Egyetemre készültök, de nem tudjátok, hogy a választott szakon van-e alkalmassági vizsga vagy felvéteteli elbeszélgetés? Nemcsak a mesterszakoknál, néhány alap- és osztatlan képzésen is figyelni kell erre. Jó néhány alap- és osztatlan szakon is előírják az alkalmassági vizsgát vagy a felvételi elbeszélgetést.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
