Ilyen lesz a 2017-es matekérettségi: itt vannak az új típusú tételek

Öt hónapotok van a 2017-es tavaszi érettségi vizsgákig - hogy könnyebb legyen a felkészülés, külön cikksorozatban mutatjuk meg nektek a szóbeli mintatételeket. 2. rész: matematika.

  • Eduline
Fülöp Máté
A matekérettségi is változik 2017-től, emelt szinten például bővült a bizonyítandó tételek köre, az emelt szintű írásbeli feladatsor összeállításakor irányadó arányok megváltoznak, a gondolkodási módszerek eddigi 25%-os aránya 20%-ra csökkent, az algebra eddigi 20%-os aránya 25%-ra nőtt.

Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az eddig egy tétel, illetve egy definíció megtalálásáért járó 1-1 pontot a felelet logikus felépítettsége, tartalmi gazdagsága szemponthoz tartozó 4 pont 6 pontra emeléséhez használja fel az új leírás. Itt kell ezentúl értékelni a feleletben szereplő definíciók, tételek nehézségét is.

Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az alkalmazások között matematikatörténeti vonatkozások ismertetése is megjelenhet, illetve az alkalmazások esetében az „említés” szót felváltja az „ismertetés”. A változásokról további részleteket itt találtok.

Az Oktatási Hivatal oldalán nyilvánosságra hozták a mintatételeket: a középszintűeket itt, az emelt szintűeket itt találjátok.Hivatalos: így változik az érettségi 2017-től, itt vannak a részletek

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.