Ilyen lesz a 2017-es érettségi magyarból: itt vannak az új típusú tételek

Öt hónapotok van a 2017-es tavaszi érettségi vizsgákig - hogy könnyebb legyen a felkészülés, külön cikksorozatban mutatjuk meg nektek a szóbeli mintatételeket. 1. rész: magyar nyelv és irodalom.

  • Eduline
Stiller Ákos
Ahogy arról korábban beszámoltunk, több ponton változik a magyarérettségi a 2017-es tavaszi vizsgaidőszaktól: a középszintű írásbeli egy 90 perces és egy 150 perces részből áll majd, a vizsgázóknak először a szövegértési feladatsort kell megoldaniuk, majd egy szövegalkotási feladatot, ez a "köznapi szöveg alkotása" elnevezésű rész. Ezután következik a második szövegalkotási rész: a diákoknak 150 perc alatt kell egy műelemző vagy egy összehasonlító elemző fogalmazást írniuk a megadott művekről.

Az emelt szintű írásbeli is változik, az első rész emelt szintű szövegértési és műveltségi feladatsor lesz, az indoklás szerint azért, mert "a szakirányú továbbtanulásnál elengedhetetlen kompetencia a szakirányú szövegértés".

A szóbeli tételek száma nem változott. Az anyanyelvben két korábbi témakör összevonásával új témakör jött létre Ember és nyelvhasználat néven. Az irodalmi témakörök megnevezésében az irodalmi művek állnak a középpontban. A regionális és interkulturális témakör része lett a határon túli magyar irodalom. Az összes változást itt foglaltuk össze, az Oktatási Hivatal hivatalos tájékoztatóját pedig itt nézhetitek meg.

Az Oktatási Hivatal oldalán már nyilvánosságra hozták a közép- és emelt szintű szóbeli mintatételeket, ezeket érdemes átnézni már most, hogy tudjátok, mire kell készülnötök. Az emelt szintű szóbeli mintatételeket itt, a középszintűeket itt nézhetitek meg.

Hivatalos: így változik az érettségi 2017-től, itt vannak a részletek

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.