Van olyan budapesti gimnázium, ahonnan tízből négy végzős külföldön tanul tovább

A végzett diákok 35-40 százaléka külföldön tanul tovább - erről számoltak be a hvg.hu-nak több vezető budapesti gimnáziumban.

  • Eduline
Túry Gergely

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium évnyitóján kiderült, hogy az idén érettségizett diákok 41 százaléka nem a hazai felsőoktatásban folyatja tanulmányait. Ez az arány tavaly még „csak” 38 százalék volt - írja a hvg.hu.

Bár van ingadozás, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban is „növekvő jellegről” számolt be e téren Erős-Honti Zsolt intézményvezető-helyettes is. Ott egyelőre csak olyan adatok vannak, hogy a tavaly végzett diákok 37,9 százalékát vették fel külföldi egyetemre, ezek közül azonban biztosan van 2-3 diák, aki végül a hazai egyetem mellett döntött, a végleges adatokat most összesítik.

A középiskolai ranglistákon évek óta szintén előkelő helyen végző Deák Téri Evangélikus Gimnázium végzőseinek viszont csak mintegy öt százaléka ment külföldre. A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumból és a szombathelyi Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból is most már évek óta 10 százalékos a külföldre felvett diákok aránya.

Van olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül

A végzősök több mint harmada külföldi egyetemen tanulna tovább - ezzel szembesültek a tanárok több vezető budapesti és vidéki gimnáziumban, a legtehetségesebb diákok közül sokan már a világ legjobb felsőoktatási intézményeiben, például Oxfordban vagy Cambridge-ben kezdik a következő tanévet. Egy friss felmérés szerint folyamatosan emelkedik a magyar hallgatók száma a brit, német és osztrák egyetemeken, a becslések alapján már több mint 13 ezren tanulnak külföldön.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.