Ilyen lesz a 2018-as középiskola felvételi: minden, amit az írásbeliről tudni kell

Még nem késő egy kicsit gyakorolni, ha holnap mentek középiskolába felvételizni. Milyenek lesznek a feladatlapok? Hány feladat lesz és milyen típusúak? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.

  • Eduline
MTI / Rosta Tibor

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is sok diáknak kell holnap is iskolába mennie. A 9. évfolyamon az írásbelire 54 ezer diák jelentkezett; a 6 évfolyamos gimnáziumi vizsgán mintegy 8600-an, a 8 évfolyamoson csaknem 6 ezren vesznek részt. A diákok magyar nyelvből és matematikából adnak számot tudásukról.

Magyar nyelvi feladatsor

A feladatsorban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, és a nyelvi, kommunikációs, helyesírási ismereteket, a szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességeket és az íráskészséget teszteli. A feladatok kapcsolódhatnak szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez is. A tizedik feladatban egy szöveget kell írni a megadott szempontok - téma, műfaj, terjedelem - alapján.

Matematika feladatsor

Matematikából sem egy-egy témakör anyagát kérdezik vissza: összetettebb feladatokat kell megoldani, amelyek egyszerre többféle készség meglétét ellenőrzik. Mérik a kreativitást, a logikát, a szabálykövetést, a koncentrációs és a feladatmegoldó készséget, és elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése is.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyenek voltak az elmúlt évek feladatai, akkor kattintsatok ide vagy az Oktatási Hivatal oldalára.

Ilyen lesz a középiskolai írásbeli felvételi: öt kérdés és öt válasz

Pontosan hogy is zajlik a középiskolai központi felvételi? Kik írhatnak pótvizsgát, és mikor érkezik a hivatalos eredmény? Minden, amit a 2018-as központi felvételiről tudni kell. Mikor tartják a vizsgákat? A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat: - a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.