Ilyen lesz a 2018-as középiskola felvételi: minden, amit az írásbeliről tudni kell

Még nem késő egy kicsit gyakorolni, ha holnap mentek középiskolába felvételizni. Milyenek lesznek a feladatlapok? Hány feladat lesz és milyen típusúak? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.

  • Eduline
MTI / Rosta Tibor

Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is sok diáknak kell holnap is iskolába mennie. A 9. évfolyamon az írásbelire 54 ezer diák jelentkezett; a 6 évfolyamos gimnáziumi vizsgán mintegy 8600-an, a 8 évfolyamoson csaknem 6 ezren vesznek részt. A diákok magyar nyelvből és matematikából adnak számot tudásukról.

Magyar nyelvi feladatsor

A feladatsorban tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik, és a nyelvi, kommunikációs, helyesírási ismereteket, a szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességeket és az íráskészséget teszteli. A feladatok kapcsolódhatnak szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez is. A tizedik feladatban egy szöveget kell írni a megadott szempontok - téma, műfaj, terjedelem - alapján.

Matematika feladatsor

Matematikából sem egy-egy témakör anyagát kérdezik vissza: összetettebb feladatokat kell megoldani, amelyek egyszerre többféle készség meglétét ellenőrzik. Mérik a kreativitást, a logikát, a szabálykövetést, a koncentrációs és a feladatmegoldó készséget, és elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése is.

Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyenek voltak az elmúlt évek feladatai, akkor kattintsatok ide vagy az Oktatási Hivatal oldalára.

Ilyen lesz a középiskolai írásbeli felvételi: öt kérdés és öt válasz

Pontosan hogy is zajlik a középiskolai központi felvételi? Kik írhatnak pótvizsgát, és mikor érkezik a hivatalos eredmény? Minden, amit a 2018-as központi felvételiről tudni kell. Mikor tartják a vizsgákat? A tanév rendje szerint a központi írásbeli vizsgákat: - a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint a 9.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.