Biológiaérettségi: "az ilyen feladatoknak nem mindig örülnek a vizsgázók"

Komplex, de korrekt feladatsort kaptak biológiából a középszinten érettségizők.

  • Eduline
Shutterstock

„Az idei középszintű érettségi az utóbbi évekéhez viszonyítva egy kicsit nehezebb és komplexebb volt, átfogó természettudományi tudás kellett a megoldásához, a kérdések majdnem az egész gimnáziumi tananyagot felölelték, sok részletre rákérdeztek, nem csak tesztfeladatok formájában. Sok helyen magyarázatot is kellett írni egy-egy jelenségre” – mondta az eduline-nak Sarlós Donát Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának munkatársa, aki szerint a 120 perc elegendő volt a jól felkészült diákoknak, „a feladatok megoldására adott idő nem volt sem túl kevés, sem túl sok”.

A középszintű bioszérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű bioszérettségi hivatalos megoldása

A középszintű bioszérettségi nem hivatalos megoldását itt találjátok.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, háztartási tanácsokról, a kovászról, ökológiai kölcsönhatásokról, az influenzáról és a genetikáról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű biológiaérettségin. A vizsgázóknak olyan kérdésekre is válaszolniuk kellett, mint hogy miért kell a sütés elején a húsok mindkét oldalát megpirítani, miért lehet enyhíteni a hasmenést orvosi szénnel, és miért lesz savanykás ízű az aludttej, ha tejfölt teszünk a friss tejbe.

„A feladatok fantáziadúsak, jók, viszont az a tapasztalat, hogy a diákok nem mindig szeretik a gyakorlatias példákat, mert nem pont azt kell leírni, ami a tankönyvben szerepel. Ezeknél a feladatoknál alkalmazni kellene a lexikai tudást, de ennek a gimnazisták az érettségin, vizsgaszituációban nem igazán örülnek” – magyarázta Sarlós Donát Péter, hozzátéve: a legelgondolkodtatóbb feladat a 2-es – az átokhínárról szóló – feladat volt.

A középszintű biológiaérettségi 120 percig tartott, az idei vizsgázók kilenc - több részből álló - feladatot kaptak, többek között a genetika, az öröklésmenetek, a populációk közötti kölcsönhatások témaköréből. A diákok az írásbelin számológépet használhattak, a feladatok megoldásával összesen száz pontot lehetett szerezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.