Biológiaérettségi: "az ilyen feladatoknak nem mindig örülnek a vizsgázók"

Komplex, de korrekt feladatsort kaptak biológiából a középszinten érettségizők.

  • Eduline
Shutterstock

„Az idei középszintű érettségi az utóbbi évekéhez viszonyítva egy kicsit nehezebb és komplexebb volt, átfogó természettudományi tudás kellett a megoldásához, a kérdések majdnem az egész gimnáziumi tananyagot felölelték, sok részletre rákérdeztek, nem csak tesztfeladatok formájában. Sok helyen magyarázatot is kellett írni egy-egy jelenségre” – mondta az eduline-nak Sarlós Donát Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának munkatársa, aki szerint a 120 perc elegendő volt a jól felkészült diákoknak, „a feladatok megoldására adott idő nem volt sem túl kevés, sem túl sok”.

A középszintű bioszérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű bioszérettségi hivatalos megoldása

A középszintű bioszérettségi nem hivatalos megoldását itt találjátok.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, háztartási tanácsokról, a kovászról, ökológiai kölcsönhatásokról, az influenzáról és a genetikáról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű biológiaérettségin. A vizsgázóknak olyan kérdésekre is válaszolniuk kellett, mint hogy miért kell a sütés elején a húsok mindkét oldalát megpirítani, miért lehet enyhíteni a hasmenést orvosi szénnel, és miért lesz savanykás ízű az aludttej, ha tejfölt teszünk a friss tejbe.

„A feladatok fantáziadúsak, jók, viszont az a tapasztalat, hogy a diákok nem mindig szeretik a gyakorlatias példákat, mert nem pont azt kell leírni, ami a tankönyvben szerepel. Ezeknél a feladatoknál alkalmazni kellene a lexikai tudást, de ennek a gimnazisták az érettségin, vizsgaszituációban nem igazán örülnek” – magyarázta Sarlós Donát Péter, hozzátéve: a legelgondolkodtatóbb feladat a 2-es – az átokhínárról szóló – feladat volt.

A középszintű biológiaérettségi 120 percig tartott, az idei vizsgázók kilenc - több részből álló - feladatot kaptak, többek között a genetika, az öröklésmenetek, a populációk közötti kölcsönhatások témaköréből. A diákok az írásbelin számológépet használhattak, a feladatok megoldásával összesen száz pontot lehetett szerezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.