Biológiaérettségi: "az ilyen feladatoknak nem mindig örülnek a vizsgázók"

Komplex, de korrekt feladatsort kaptak biológiából a középszinten érettségizők.

  • Eduline
Shutterstock

„Az idei középszintű érettségi az utóbbi évekéhez viszonyítva egy kicsit nehezebb és komplexebb volt, átfogó természettudományi tudás kellett a megoldásához, a kérdések majdnem az egész gimnáziumi tananyagot felölelték, sok részletre rákérdeztek, nem csak tesztfeladatok formájában. Sok helyen magyarázatot is kellett írni egy-egy jelenségre” – mondta az eduline-nak Sarlós Donát Péter, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának munkatársa, aki szerint a 120 perc elegendő volt a jól felkészült diákoknak, „a feladatok megoldására adott idő nem volt sem túl kevés, sem túl sok”.

A középszintű bioszérettségi hivatalos megoldása

Az emelt szintű bioszérettségi hivatalos megoldása

A középszintű bioszérettségi nem hivatalos megoldását itt találjátok.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, háztartási tanácsokról, a kovászról, ökológiai kölcsönhatásokról, az influenzáról és a genetikáról is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű biológiaérettségin. A vizsgázóknak olyan kérdésekre is válaszolniuk kellett, mint hogy miért kell a sütés elején a húsok mindkét oldalát megpirítani, miért lehet enyhíteni a hasmenést orvosi szénnel, és miért lesz savanykás ízű az aludttej, ha tejfölt teszünk a friss tejbe.

„A feladatok fantáziadúsak, jók, viszont az a tapasztalat, hogy a diákok nem mindig szeretik a gyakorlatias példákat, mert nem pont azt kell leírni, ami a tankönyvben szerepel. Ezeknél a feladatoknál alkalmazni kellene a lexikai tudást, de ennek a gimnazisták az érettségin, vizsgaszituációban nem igazán örülnek” – magyarázta Sarlós Donát Péter, hozzátéve: a legelgondolkodtatóbb feladat a 2-es – az átokhínárról szóló – feladat volt.

A középszintű biológiaérettségi 120 percig tartott, az idei vizsgázók kilenc - több részből álló - feladatot kaptak, többek között a genetika, az öröklésmenetek, a populációk közötti kölcsönhatások témaköréből. A diákok az írásbelin számológépet használhattak, a feladatok megoldásával összesen száz pontot lehetett szerezni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu