Így lehet elszúrni a 2017-es felvételit: (majdnem) minden ettől függ

Hány pontot ér a 2017-es felvételin egy 90 százalékos érettségi? És hány pontot lehet veszíteni egy rosszul sikerült vizsgával? Hány tantárgy érettségi eredménye számít? Pontszámításról szóló sorozatunk újabb része.

  • Eduline

Ha elrontom az érettségit,

nagy a baj?

Elég nagy. A felsőoktatási felvételin megszerezhető maximális 500-ból 300-at az érettségi eredmények határoznak meg (és akkor az emelt szintű érettségiért járó 50+50 többletpontról nem is beszéltünk).

Milyenek

a pontszámítási szabályok?

Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz (erről itt olvashattok) először is hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet.

Mónus Márton

Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak (ha például az adott képzésen fizikából és biológiából mindenképpen érettségizni kell, de nektek az egyik vizsga nincs meg, akkor hiába érnétek el eredményeitek alapján a ponthatárt, nem kerülhettek be).

Most csak ennek a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at.

A szakon választható tárgyak közül nekem háromból is van eredményem. Ilyenkor mi a teendő?

Ilyenkor a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.

Ugyanannyi pontot ér

a közép- és az emelt szintű érettségi is?

Itt igen. Azonban az emelt szintű érettségiért megkapjátok az 50 többletpontot (ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, és ha az adott tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható).

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.