Így lehet elszúrni a 2017-es felvételit: (majdnem) minden ettől függ

Hány pontot ér a 2017-es felvételin egy 90 százalékos érettségi? És hány pontot lehet veszíteni egy rosszul sikerült vizsgával? Hány tantárgy érettségi eredménye számít? Pontszámításról szóló sorozatunk újabb része.

  • Eduline

Ha elrontom az érettségit,

nagy a baj?

Elég nagy. A felsőoktatási felvételin megszerezhető maximális 500-ból 300-at az érettségi eredmények határoznak meg (és akkor az emelt szintű érettségiért járó 50+50 többletpontról nem is beszéltünk).

Milyenek

a pontszámítási szabályok?

Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz (erről itt olvashattok) először is hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet.

Mónus Márton

Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak (ha például az adott képzésen fizikából és biológiából mindenképpen érettségizni kell, de nektek az egyik vizsga nincs meg, akkor hiába érnétek el eredményeitek alapján a ponthatárt, nem kerülhettek be).

Most csak ennek a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at.

A szakon választható tárgyak közül nekem háromból is van eredményem. Ilyenkor mi a teendő?

Ilyenkor a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.

Ugyanannyi pontot ér

a közép- és az emelt szintű érettségi is?

Itt igen. Azonban az emelt szintű érettségiért megkapjátok az 50 többletpontot (ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, és ha az adott tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható).

Hány pontot ér a 2017-es felvételin a nyelvvizsga?Ilyen lesz a 2017-es felvételi: soroljuk a legfontosabb változásokat

 

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.

Tanárok és iskolaigazgatók mellett Kincse Csongor is bekerült az Országgyűlés Oktatási Bizottságába

Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának. A testületben a Tisza Párt hat, a Fidesz két delegáltja dolgozik majd, és több olyan szereplő is bekerült, akik hosszú évek óta a közoktatásban vagy az oktatási intézményrendszerben dolgoznak.