Hány pontot ér a 2017-es felvételin egy 90 százalékos érettségi? És hány pontot lehet veszíteni egy rosszul sikerült vizsgával? Hány tantárgy érettségi eredménye számít? Pontszámításról szóló sorozatunk újabb része.
Ha elrontom az érettségit,
nagy a baj?
Elég nagy. A felsőoktatási felvételin megszerezhető maximális 500-ból 300-at az érettségi eredmények határoznak meg (és akkor az emelt szintű érettségiért járó 50+50 többletpontról nem is beszéltünk).
Milyenek
a pontszámítási szabályok?
Az utolsó két tanév év végi eredményeiből kiszámított pontszámhoz (erről itt olvashattok) először is hozzá kell adnotok a négy kötelező és egy szabadon választható tárgy százalékos érettségi eredményének átlagát, egész számra kerekítve. Ez maximum 100 pont lehet.
Ezután meg kell néznetek, hogy a kiválasztott alap- vagy osztatlan szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak (ha például az adott képzésen fizikából és biológiából mindenképpen érettségizni kell, de nektek az egyik vizsga nincs meg, akkor hiába érnétek el eredményeitek alapján a ponthatárt, nem kerülhettek be).
Most csak ennek a két tárgynak a százalékos eredményét vegyétek figyelembe, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni (egy 87 százalékos érettségi így aztán 87 pontot ér, egy 63 százalékos 63 pontot), összesen maximum 200-at.
A szakon választható tárgyak közül nekem háromból is van eredményem. Ilyenkor mi a teendő?
Ilyenkor a két legjobban sikerült vizsga eredményével kell számolni.
Ugyanannyi pontot ér
a közép- és az emelt szintű érettségi is?
Itt igen. Azonban az emelt szintű érettségiért megkapjátok az 50 többletpontot (ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, és ha az adott tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható).
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
