Hány ponttal lehetett bekerülni a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemre?

Egy kivételével minden népszerű szakon nőtt a ponthatár a nagy vidéki egyetemeken, a fizetős helyre jelentkezőknek pedig ugyanolyan jól kellett teljesíteniük, mint az ösztöndíjasoknak. A legnépszerűbb képzés Debrecenben, Pécsett és Szegeden is az osztatlan általános orvosi szak volt: 401-407 pontnál húzták a bekerülési limitet.

  • Eduline

A 2014-es felvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg.

Debreceni Egyetem

A Debreceni Egyetem legnépszerűbb képzése az idén az általános orvosi volt: az állami ösztöndíjas képzést összesen 1264-en, első helyen 351-en jelölték meg. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzéshez is 407 pont kellett. Tavaly 240-en szereztek ösztöndíjas helyet, a ponthatár 395 volt - önköltséges formában nem indult a szak. Az ELTE, a BME, a Corvinus és a Semmelweis Egyetem ponthatárairól itt olvashattok, a 2014-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

A gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakon 330 a ponthatár - az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésen is. Állami ösztöndíjas képzésre összesen 517-en, első helyen 204-en jelentkeztek. 2013-ban erre a képzésre, állami ösztöndíjas helyre 121-en kerültek be, 300 pontos ponthatár mellett. Az önköltséges képzéshez tavaly jóval kevesebbet, 266 pontot kellett szerezni.

Túry Gergely

A harmadik legnépszerűbb szakra, a gépészmérnöki alapképzésre már a minimális 260 ponttal be lehetett kerülni - ennyi volt a támogatott és a fizetős képzés ponthatára is. Az állami ösztöndíjas formára összesen 498-an, első helyen 163-an felvételiztek. Tavaly is alacsonyan húzták a ponthatárt: azoknak, akik támogatott helyet akartak szerezni, 242 pontot kellett szerezniük - 139-en kerültek be -, az önköltséges képzés ponthatára pedig 240 volt.

Pécsi Tudományegyetem

A Pécsi Tudományegyetemen is az általános orvosi képzés a legnépszerűbb: az állami ösztöndíjas formát összesen 1342-en, első helyen 279-en jelölték meg. A támogatott és a fizetős képzésen is 401 pontnál húzták meg a bekerülési limitet. 2013-ban - 383-as ponthatár mellett - 213-an szereztek támogatott helyet, míg az önköltséges képzésen 376 volt a ponthatár.

A második legnépszerűbb képzés az ápolás és betegellátás alapszak pécsi székhelyű gyógytornász szakiránya lett: állami ösztöndíjas képzésre összesen 489-en, első helyen 160-an felvételiztek. A támogatott és az önköltséges képzés ponthatára is 336 volt. Tavaly 319-es ponthatár mellett 123-an kerültek be ösztöndíjas helyre, akkor a szak fizetős formában nem indult.

Pszichológia alapszakra, állami ösztöndíjas képzésre 466-an, első helyen 150-en jelentkeztek. A többi szakkal ellentétben itt csökkent a támogatott képzés ponthatára, igaz, mindössze egy ponttal. Míg 2013-ban 414 pontot kellett gyűjteniük azoknak, akik támogatott helyet akartak szerezni - akkor 76-an kerültek be - idén 413 pont volt a bekerülési limit. Ennyi pontot kellett szerezniük az önköltséges képzésre jelentkezőknek is, a tavalyi 411-es ponthatár után. 

Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem legnépszerűbb képzése is az általános orvosi volt az idén, 1681 - első helyen 360 - jelentkezővel a támogatott képzésen. Mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges formára jelentkezőknek 407 pontot kellett gyűjteniük, szemben a tavaly 383 ponttal. Tavaly támogatott képzésre 256-an kerültek be.

MTI

Az egyetem második legnépszerűbb szakjára, a biológiára idén 270 ponttal lehetett bekerülni - állami ösztöndíjas és önköltséges helyre is. Támogatott képzésre összesen 563-an, első helyen 156-an felvételiztek. 2013-ban már 241 ponttal lehetett állami ösztöndíjas helyet szerezni: 204-en jutottak be. Az önköltséges képzés ponthatára akkor 240 volt.

A harmadik legnépszerűbb a gyógypedagógia alapképzés volt az idén: az állami ösztöndíjas képzést 503-an, első helyen 142-en jelölték meg. A támogatott és a fizetős helyre jelentkezőknek is 373 pontot kellett gyűjteniük, szemben a tavalyi 356 ponttal. Állami ösztöndíjas képzésre akkor 100-an kerültek be.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.