Ilyenek a 2013-as felvételi ponthatárok a tíz legnépszerűbb mesterszakon

Hány ponttal lehetett bekerülni a legtöbb hallgatót vonzó mesterszakokra az idén? Itt találjátok a tíz legnépszerűbb MA- és MSc-képzés ponthatárait.

  • Eduline
HVG Archvív

Az idén vezetés és szervezés mesterképzésre jelentkeztek a legtöbben: összesen 1452-en, első helyen 707-en jelölték meg ezt a szakot. A nappali képzések közül a legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetemre adták be a jelentkezésüket: állami ösztöndíjas helyre 490-en (első helyen 215-en), önköltségesre 152-en (első helyen ketten) felvételiztek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetés és szervezés mesterszakját, állami ösztöndíjas képzési formában összesen 356-an, első helyen 101-en jelölték meg. Önköltséges képzésre 117-en, első helyen ketten felvételiztek.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

A második legnépszerűbb mesterszak az idén a pénzügy volt: összesen 921-en, első helyen 578-an jelentkeztek. A Corvinus állami ösztöndíjas képzését 312-en, első helyen 170-en jelölték meg, önköltséges képzésre pedig 117-en, első helyen öten felvételiztek. A BME állami ösztöndíjas képzését összesen 253-an, első helyen 101-en jelölték meg a felvételi lapon. Az önköltséges képzésre 117-en, első helyen ketten jelentkeztek.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Vezetés és szervezésBCE: 63DE: 65BME: 51
PénzügyBGF: 51KE: 54PTE: 80
Nemzetközi tanulmányokBCE (magyar nyelvű): 51EKF: 92KJF: 80
VállalkozásfejlesztésÁVF: 65DE: 59OE: 62
Kommunikáció- és médiatudományELTE: 50BKF (magyar nyelvű): 72KRE: 65
PszichológiaELTE: 65PTE: 76SZTE: 74
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodásBCE (magyar nyelvű): 50PE: 90SZTE: 86
MarketingME: 79SZE (magyar nyelvű): 58SZIE (budapesti képzés): 59
Emberi erőforrás tanácsadóDE: 75NYME: 90SZIE (budapesti képzés): 59
BiológusDE: 52ELTE: 56PTE: 61

A harmadik legnépszerűbb mesterszak a nemzetközi tanulmányok: összesen 859-en, első helyen 521-en jelentkeztek erre a képzésre. A legtöbben a Corvinusra felvételiztek: összesen 367-en, első helyen 178-an jelölték meg az intézmény állami ösztöndíjas, magyar nyelvű nappali képzését. Önköltséges finanszírozási formára 150-en, első helyen négyen felvételiztek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzésére összesen 234-en, első helyen 58-an jelentkeztek. Önköltséges helyre 102-en, első helyen hárman adták be a jelentkezésüket.

A 2013-as felvételi negyedik legnépszerűbb mesterszakja a vállalkozásfejlesztés volt: összesen 717-en, első helyen 294-en felvételiztek. A Corvinus állami ösztöndíjas képzésére összesen 339-en, első helyen 123-an jelentkeztek, az önköltséges képzést pedig 116-an, első helyen hárman jelölték meg.

Az ötödik legnépszerűbb mesterképzés a kommunikáció- és médiatudomány: összesen 625-en, első helyen 448-an jelentkeztek. A Corvinus állami ösztöndíjas, nappali képzésére összesen 208-an, első helyen 91-en jelentkeztek, önköltséges képzésre pedig 81 fő adta be a jelentkezését. Az ELTE támogatott képzésére összesen 152-en, első helyen 46-an felvételiztek, az önköltséges képzést pedig 60-an jelölték meg, ebből egy fő első helyen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem állami ösztöndíjas kommunikáció képzését első helyen 22-en, összesen 96-an jelölték meg. Önköltséges képzésre 21-en jelentkeztek.

Így rangsorolták a jelentkezőket

A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A jelentkezők teljesítményét mindenhol 100 pontos rendszerben értékelik, a pontos szabályokat - például a többletpontok számításáról - azonban az egyetemek és főiskolák hozzák meg.

Az intézmények nem veszik figyelembe, hogy a jelentkezők hol szerezték meg az alapfokú diplomát, az oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye azonban számít. A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.