Ilyenek a 2013-as felvételi ponthatárok a tíz legnépszerűbb mesterszakon

Hány ponttal lehetett bekerülni a legtöbb hallgatót vonzó mesterszakokra az idén? Itt találjátok a tíz legnépszerűbb MA- és MSc-képzés ponthatárait.

  • Eduline
HVG Archvív

Az idén vezetés és szervezés mesterképzésre jelentkeztek a legtöbben: összesen 1452-en, első helyen 707-en jelölték meg ezt a szakot. A nappali képzések közül a legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetemre adták be a jelentkezésüket: állami ösztöndíjas helyre 490-en (első helyen 215-en), önköltségesre 152-en (első helyen ketten) felvételiztek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetés és szervezés mesterszakját, állami ösztöndíjas képzési formában összesen 356-an, első helyen 101-en jelölték meg. Önköltséges képzésre 117-en, első helyen ketten felvételiztek.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

A második legnépszerűbb mesterszak az idén a pénzügy volt: összesen 921-en, első helyen 578-an jelentkeztek. A Corvinus állami ösztöndíjas képzését 312-en, első helyen 170-en jelölték meg, önköltséges képzésre pedig 117-en, első helyen öten felvételiztek. A BME állami ösztöndíjas képzését összesen 253-an, első helyen 101-en jelölték meg a felvételi lapon. Az önköltséges képzésre 117-en, első helyen ketten jelentkeztek.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Vezetés és szervezésBCE: 63DE: 65BME: 51
PénzügyBGF: 51KE: 54PTE: 80
Nemzetközi tanulmányokBCE (magyar nyelvű): 51EKF: 92KJF: 80
VállalkozásfejlesztésÁVF: 65DE: 59OE: 62
Kommunikáció- és médiatudományELTE: 50BKF (magyar nyelvű): 72KRE: 65
PszichológiaELTE: 65PTE: 76SZTE: 74
Nemzetközi gazdaság és gazdálkodásBCE (magyar nyelvű): 50PE: 90SZTE: 86
MarketingME: 79SZE (magyar nyelvű): 58SZIE (budapesti képzés): 59
Emberi erőforrás tanácsadóDE: 75NYME: 90SZIE (budapesti képzés): 59
BiológusDE: 52ELTE: 56PTE: 61

A harmadik legnépszerűbb mesterszak a nemzetközi tanulmányok: összesen 859-en, első helyen 521-en jelentkeztek erre a képzésre. A legtöbben a Corvinusra felvételiztek: összesen 367-en, első helyen 178-an jelölték meg az intézmény állami ösztöndíjas, magyar nyelvű nappali képzését. Önköltséges finanszírozási formára 150-en, első helyen négyen felvételiztek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzésére összesen 234-en, első helyen 58-an jelentkeztek. Önköltséges helyre 102-en, első helyen hárman adták be a jelentkezésüket.

A 2013-as felvételi negyedik legnépszerűbb mesterszakja a vállalkozásfejlesztés volt: összesen 717-en, első helyen 294-en felvételiztek. A Corvinus állami ösztöndíjas képzésére összesen 339-en, első helyen 123-an jelentkeztek, az önköltséges képzést pedig 116-an, első helyen hárman jelölték meg.

Az ötödik legnépszerűbb mesterképzés a kommunikáció- és médiatudomány: összesen 625-en, első helyen 448-an jelentkeztek. A Corvinus állami ösztöndíjas, nappali képzésére összesen 208-an, első helyen 91-en jelentkeztek, önköltséges képzésre pedig 81 fő adta be a jelentkezését. Az ELTE támogatott képzésére összesen 152-en, első helyen 46-an felvételiztek, az önköltséges képzést pedig 60-an jelölték meg, ebből egy fő első helyen. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem állami ösztöndíjas kommunikáció képzését első helyen 22-en, összesen 96-an jelölték meg. Önköltséges képzésre 21-en jelentkeztek.

Így rangsorolták a jelentkezőket

A mesterképzésre jelentkezők felvételéről a felsőoktatási intézmények szakonként egységes rangsorolás alapján döntenek. A jelentkezők teljesítményét mindenhol 100 pontos rendszerben értékelik, a pontos szabályokat - például a többletpontok számításáról - azonban az egyetemek és főiskolák hozzák meg.

Az intézmények nem veszik figyelembe, hogy a jelentkezők hol szerezték meg az alapfokú diplomát, az oklevél minősítése, a korábbi tanulmányok félévi eredményeinek átlaga, valamint a szóbeli és írásbeli felvételi vizsga eredménye azonban számít. A mesterszakos pontszámítási szabályokról itt olvashattok.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu