Felvételi: ezekre a felsőoktatási szakképzésekre volt a legnehezebb bekerülni

Nyilvánosságra hozták a 2013-as felvételi ponthatárait: mely felsőoktatási szakképzésekre volt a legnehezebb bekerülni? Melyik szak volt a legnépszerűbb? Íme, a friss adatok.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Idén 1238 felsőoktatási szakképzésre lehetett jelentkezni: összesen 8453-an felvételiztek. A felsőoktatatási szakképzés a felsőfokú szakképzést váltja: az idei évtől csak egyetemek és főiskolák indíthatnak ilyen képzést.

A legmagasabb ponthatárt a Tomori Pál Főiskolán húzták: a budapesti pénzügy és számvitel szak vállalkozási szakirányára jelentkezőknek 458 pontot kellett gyűjteniük, míg a kalocsai nemzetközi gazdálkodási (külgazdasági) képzéshez 422 pont kellett. A Színház- és Filmművészeti Egyetem színházi rendezőasszisztens szakképzésére 404 pont alatt nem lehetett bejutni. Mindhárom szakképzés önköltséges és nappali munkarendű.

Intézmény/KarKépzésFinanszírozási formaPonthatár
Tomori Pál Főiskolapénzügy és számvitel [vállalkozási] (Budapest)önköltséges428
Tomori Pál Főiskolanemzetközi gazdálkodási [külgazdasági] (Kalocsa)önköltséges422
Színház- és Filmművészeti Egyetemszínházi rendezőasszisztensönköltséges404
Tomori Pál Főiskolapénzügy és számvitel [vállalkozási] (Kecskemét)önköltséges332
Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kartelevíziós műsorkészítőállami ösztöndíjas308
Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karemberi erőforrások [humánpolitikai]állami ösztöndíjas302
Károly Róbert Főiskolakereskedelem és marketing [kereskedelmi logisztika]állami ösztöndíjas300
Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karkereskedelem és marketing [kereskedelmi logisztika]önköltséges298
Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karszociális és ifjúsági munka [szociális munka] (Budapest)állami ösztöndíjas290
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kargazdálkodási és menedzsment [kis- és középvállalkozási]állami ösztöndíjas288

Három állami ösztöndíjas, nappali munkarendű felsőoktatási szakképzés lett a legnépszerűbb. A lista élén a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának turizmus-vendéglátás (turizmus szakiránnyal) képzése végzett: első helyen 80-an jelentkeztek, már 208 ponttal be lehetett jutni. A második és a harmadik legnépszerűbb is a BGF két szakja lett: a turizmus-vendéglátás (vendéglátó szakiránnyal) szakképzésre 57-en, a nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakiránnyal) szakképzésre pedig 47-en jutottak be, 206-os, illetve 212-es ponthatár mellett.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde