Hogyan számolják ki a felvételi pontszámotokat, ha nem tanultatok idegen nyelvet, vagy nem érettségiztetek idegen nyelvből?
Jó hír, hogy önmagában az idegen nyelvből tett érettségi hiánya még nem kizáró ok a felvételin, kivéve természetesen akkor, ha olyan szakra jelentkeztek, ahol idegen nyelvi tantárgy kötelező követelmény. Ha csak választható, és más - szintén választható - tárgyból, tárgyakból rendelkeztek a szükséges eredménnyel, vagy egyáltalán nem is szerepel a követelmények között idegen nyelv, akkor az érettségi pontokkal nem lesz gond - írja a felvételi tájékoztató.
Ha azonban olyan szakra jelentkeztek, amelyen az adott idegen nyelvből kötelező érettségizni, esetleg emelt szintű érettségit kell tenni, akkor jelentkezzetek a májusi-júniusi érettségire.
Így jelentkezhettek a 2018-as érettségire, elérhető a jelentkezési lap
Közzétette a 2018-as májusi-júniusi érettségi jelentkezési lapját az Oktatási Hivatal. A jelentkezési lapot innen tölthetitek le, a jelentkezési határidő 2018. február 15. A 2018-as érettségi szezon május 4-én, a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgákkal kezdődik, a legtöbb végzőst érintő írásbelikre azonban május 7-ig kell várni, aznap lesz a magyarérettségi.
Mi a helyzet akkor, ha idegen nyelvből nemcsak nem érettségiztetek, hanem abból nincs középiskolai jegyetek sem? Így tanulmányi pontot nem tudnak számítani, de ez még nem jelenti azt, hogy nem kerülhettek be egyetemre vagy főiskolára: ebben az esetben csak egyféle módon, az érettségi pontok kétszerese alapján tudják kiszámolni felvételi összpontszámotokat.
Erről bővebben itt olvashattok.
Pontszámítási szabályok: ezért a nyelvvizsgáért nem kaptok többletpontokat
Hány pontot kaptok a 2018-as felvételin, ha két emelt szintű érettségitek és egy nyelvvizsgátok van? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Idén szeretnék egyetemre jelentkezni. Két tantárgyból fogok érettségizni emelt szinten, mellette pedig van egy középfokú nyelvvizsgám. Így összesen hány többletpontot kapok? 128-at? Sajnos csak 100 többletponttal kalkulálhatsz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
