Jövőre jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára, ezért már most szeretnétek tisztában lenni a legfontosabb felsőoktatási fogalmakkal? Cikksorozatunk első részében megmutatjuk, mit jelent a képzések leírásában az A, a K, az N vagy éppen az O betű.
A legfontosabb: a felvételin az államilag támogatott, vagyis állami ösztöndíjas képzéseket „A”, az önköltséges képzéseket pedig „K” betűvel jelölik a „finanszírozási forma” oszlopan.
A „képzési szint” oszlopban az „A” az alapszakok jele, az „M” a mesterszakoké, az „O” az osztatlan szakoké, az „F” pedig a felsőoktatási szakképzéseké.
A nappali képzés jele a „munkarend” oszlopban a nagy „N”, az estié az „E”, a levelezőé pedig az „L”. A távoktatás jele a „T”, ebből a típusból találjátok majd a legkevesebbet.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
Felvételi pontszámítás 2018: milyen középiskolai eredmények számítanak?
Milyen tantárgyak év végi érdemjegyeit veszik figyelembe az egyetemi-főiskolai felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Jövőre szeretnék felvételizni. Úgy tudom, hogy a középiskolai jegyeimtől is függ majd, bekerülök-e a kiválasztott szakra. Milyen tantárgyakat néznek? Amikor kiszámolják a felvételi pontszámot, a középiskolai eredmények közül az öt fő tárgyból szerzett (utolsó két év végi) érdemjegyeket adják össze, majd duplázzák - így maximum 100 pontot szerezhettek.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
