A legfontosabb tudnivalók a 2013-as pótfelvételiről

Nem kerültetek be a megjelölt szakokra? Meggondoltátok magatokat, és mégis szeretnétek egyetemre, főiskolára járni szeptembertől? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 2013-as pótfelvételiről.

  • Eduline
A Hallgatói Hálózat ponthatárváró bulija a Fogasházban, július 24-én
MTI / Kallos Bea

Meddig lehet jelentkezni?

A pótfelvételit július 26-án, a www.felvi.hu oldalon hirdetik meg, és augusztus 12-ig lehet jelentkezni. Az alkalmassági és gyakorlati vizsgákat augusztus 21. és 24. között tartják, a ponthatárhúzás pedig augusztus 29-én lesz.

Kik jelentkezhetnek?

A pótfelvételin azok jelentkezhetnek egyetemre, főiskolára, akik az idei általános felvételi eljárásban nem vettek részt, vagy felvételiztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be.

Hány szakot lehet megjelölni?

A pótfelvételin már csak egy felsőoktatási intézmény egy képzésére jelentkezhettek.

Vannak még állami ösztöndíjas helyek is?

A pótfelvételin már szinte kizárólag csak önköltséges helyeket hirdetnek meg.

Milyenek lesznek a ponthatárok?

A szabály az, hogy a pótfelvételin húzott ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Így, mielőtt jelentkeztek, érdemes átböngészni, hány ponttal lehetett bejutni idén az általatok kiszemelt szak önköltséges változatára. A 2013-as felvételi összes ponthatárát itt találjátok.

Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról

A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista

Nem lett meg az 55 ezer állami ösztöndíjas hely az idei felvételin

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára

Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára

A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai

Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán

Ilyenek a 2013-as ponthatárok az orvosi képzéseken

A 2013-as felvételi tíz legmagasabb ponthatára

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu