A legfontosabb tudnivalók a 2013-as pótfelvételiről

Nem kerültetek be a megjelölt szakokra? Meggondoltátok magatokat, és mégis szeretnétek egyetemre, főiskolára járni szeptembertől? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a 2013-as pótfelvételiről.

  • Eduline
A Hallgatói Hálózat ponthatárváró bulija a Fogasházban, július 24-én
MTI / Kallos Bea

Meddig lehet jelentkezni?

A pótfelvételit július 26-án, a www.felvi.hu oldalon hirdetik meg, és augusztus 12-ig lehet jelentkezni. Az alkalmassági és gyakorlati vizsgákat augusztus 21. és 24. között tartják, a ponthatárhúzás pedig augusztus 29-én lesz.

Kik jelentkezhetnek?

A pótfelvételin azok jelentkezhetnek egyetemre, főiskolára, akik az idei általános felvételi eljárásban nem vettek részt, vagy felvételiztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be.

Hány szakot lehet megjelölni?

A pótfelvételin már csak egy felsőoktatási intézmény egy képzésére jelentkezhettek.

Vannak még állami ösztöndíjas helyek is?

A pótfelvételin már szinte kizárólag csak önköltséges helyeket hirdetnek meg.

Milyenek lesznek a ponthatárok?

A szabály az, hogy a pótfelvételin húzott ponthatár nem lehet alacsonyabb az általános felvételi eljárásban meghatározottnál. Így, mielőtt jelentkeztek, érdemes átböngészni, hány ponttal lehetett bejutni idén az általatok kiszemelt szak önköltséges változatára. A 2013-as felvételi összes ponthatárát itt találjátok.

Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról

A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista

Nem lett meg az 55 ezer állami ösztöndíjas hely az idei felvételin

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára

Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára

A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai

Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán

Ilyenek a 2013-as ponthatárok az orvosi képzéseken

A 2013-as felvételi tíz legmagasabb ponthatára

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.