Elvették a diákok kedvét a bölcsészképzésektől? A tíz legnépszerűbb szak 2013-ban

Visszaesett a bölcsészettudományi képzésekre felvételizők száma: tavaly még 19 929-en, idén azonban már csak 13 295-en...

  • Eduline

Visszaesett a bölcsészettudományi képzésekre felvételizők száma: tavaly még 19 929-en, idén azonban már csak 13 295-en jelentkeztek erre a képzési területre. Az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkara is hátrébb került a karok népszerűségi listáján: erről itt olvashattok.

A legnépszerűbb alapszak idén is a pszichológia, a 2012-es 4136-nél azonban jóval kevesebben - összesen 3247-an, első helyen 2244-en - jelentkeztek erre a képzésre. A második az anglisztika: összesen 2113-an, első helyen 1148-an felvételiznek.

A történelem alapszakra felvételizők száma a felére esett vissza: míg tavaly 2556-an, idén már csak 1252-en adták be ide a jelentkezésüket, az első helyes jelentkezők száma 515 - igaz, ezzel párhuzamosan elindult az osztatlan tanárképzés történelemből is, így a diákok két szak közül választhattak. A szabad bölcsészetet összesen 1102-en, első helyen 325-en jelölték meg (2012-ben 1546-an felvételiztek a szakra).

Visszaesett az andragógia szakra jelentkezők száma is: tavaly 3184-en, idén azonban már csak 875-en felvételiztek. Pedagógia alapszakra 2012-ben 1009-en, idén 463-an adták be a jelentkezésüket. A 2013-as felvételi statisztikáról szóló összes cikkünket itt találjátok.

SzakÖsszes jelentkező számaElső helyes jelentkezők számaÁllami ösztöndjías helyre jelentkezők száma
pszichológia324722442774
anglisztika211311481862
történelem12525151105
szabad bölcsészet1102325946
andragógia875319605
germanisztika831405753
magyar652297581
keleti nyelvek és kultúrák567313481
romanisztika508237451
pedagógia463117382

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.