Bizonyos feltételeket minden jelentkezőnek teljesítenie kell a felvételin, különben nem kerülhet be a kiválasztott képzésre.
Ha a következő feltételeket teljesítitek, akkor összpontszámotok nulla lesz, vagyis esélyetek sem lesz a bekerülésre.
1. Érettségi/diploma
Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány alapfeltétel, mesterszakon az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő végzettséget tanúsító felsőfokú oklevél kell. Vagyis diploma.
Ezt a táblázatot minden felvételizőnek meg kell néznie, ha mesterszakra jelentkezik
Mesterszakra felvételiztek? Nem mindegy, milyen diplomátok van. Ha mesterszakon szeretnétek folytatni a tanulmányaitokat, érdemes megnézni, hogy a választott szakon milyen előzetes feltételek, azaz bemeneti követelmények vannak. Mesterképzésre csak az a jelentkező kerülhet be, aki oklevelet szerzett, az oklevél-igazolás csak a felvételi eljárásban való részvételre jogosít fel.
2. Érettségi. De miből?
Alap- és osztatlan szakon: az adott szakon meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeztek a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint). Más a helyzet, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot.
3. Alkalmassági vizsga
Ha az alkalmassági vizsgán nem feleltek meg, mindegy, hány pontotok lenne, nem kerülhettek be a képzésre.
Rossz hír sok felvételizőnek: aki ezen a vizsgán nem megy át, bukja a felvételit
Milyen szerepe van az alkalmassági vizsgának az egyetemi-főiskolai felvételin, és mi történik akkor, ha valaki nem megy el a vizsgára? Olvasói kérdésre válaszolunk. Ahogy korábban már írtunk róla, több alap- és osztatlan képzésen is előírták az alkalmassági vizsgát. Az alkalmassági vizsgán nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelik a teljesítményeteket.
4. A minimumponthatár
Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot:
December 22-én elindult a 2018-as felvételi, negyvenegy alap- és osztatlan szakon pedig ismét előzetes ponthatárokat húztak meg. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat.Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2018-ban
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
