Felvételizők, figyelem! Ezeken a szakokon 2017-ben sem lesz központi ponthatár

Sok alap- és osztatlan szakon 2017-ben is központi ponthatárok lesznek, több tucat képzés ponthatárát azonban a "hagyományos" módon húzzák majd meg jövő júliusban. Melyek ezek a szakok?

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi központi ponthatárait, vagyis azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Ilyen például a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szak, az oda felvételizőknek - ha állami ösztöndíjasként szeretnének tanulni - 465 pontot kell gyűjteniük. Mivel a maximális pontszám 500, ez azt jelenti, hogy a támogatott férőhely megszerzéséhez jeles középiskolai jegyekre és érettségi eredményekre, és persze emelt szintű érettségire és/vagy nyelvvizsgára is szükség van.Minden, amit a központi ponthatárokról tudni érdemes

A gazdaságtudományi terület második legmagasabb ponthatárát a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták, az oda jelentkezőknek 460 pontra lesz szükségük az állami ösztöndíjas helyhez, míg az alkalmazott közgazdaságtan szakon 458, pénzügy és számvitel képzésen 450 a központi ponthatár 2017-ben.

Ponthatárváró parti 2016-ban. Ki örülhet jövőre?
Fülöp Máté

Kitűnő eredmények nélkül a leendő jogászok sem tanulhatnak államilag finanszírozott formában, az osztatlan jogászképzésen 460 az állami ösztöndíjas forma ponthatára, de számos bölcsész-, társadalomtudományi, műszaki és orvosi szakon is ez a helyzet.

Ahol maradnak az eddigi szabályok

Számos szakon azonban marad a jól bevált ponthatárhúzási metódus - akik ilyen szakra jelentkeznek, egyelőre fellélegezhetnek. Ezeken a szakokon - amelynek a listáját itt találjátok meg, azokról a képzésekről van szó, amelyek mellett a 280-as ponthatár szerepel - 2017-ben is a 280-as minimumponthatár lesz érvényes. Vagyis az, aki ennél kevesebb pontot gyűjt össze, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdheti meg tanulmányait.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy 280 ponttal biztosan be lehet majd kerülni ezekre a szakokra (bár jó néhány kevésbé népszerűre valószínűleg mégis) - a végleges ponthatárokat az adott intézményben, az adott szakon érvényes kapacitásszáma, a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg.

A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.