Mennyit kell fizetnetek az érettségi vizsgákért, ha már nincs tanulói jogviszonyotok? Utánajártunk.
Milyen vizsgákért kell fizetni?
Fizetnetek kell akkor, ha az érettségi bizonyítványt korábban már megszereztétek (például 2017-ben csak azért érettségiznétek újra egy-két tárgyból, mert neki szeretnétek futni a felvételinek) vagy már nincs tanulói jogviszonyotok.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint "az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért is vizsgadíjat kell fizetni".
Mennyibe kerül az érettségi?
A középszintű érettségiért az adott év minimálbérének 15 százalékát kell befizetnetek - persze ezer forintra kerekített összegről van szó. Ez az összeg 2016-ban 17 ezer forint volt, a 2017-es minimálbér-emelés miatt 2017-ben 19 ezer forint lesz.
Az emelt szintű érettségi drágább: a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg a vizsgadíj, ez 2016-ban 28 ezer forint volt, 2017-ben 32 ezer forint lesz. Ezek a vizsgadíjak persze tantárgyanként értendőek, vagyis ha több tárgyból érettségiztek, annyiszor kell a 19 vagy a 32 ezer forintos vizsgadíjjal számolnotok.
Kinek kell fizetni?
Ha valamelyik kormányhivatalban jelentkeztek az érettségire, akkor az Oktatási Hivatalnak kell befizetni a vizsgadíjat. Ha valamelyik középiskolában jelentkeznétek, akkor az adott középiskolának kell fizetni.
Fontos: ha emelt szintű érettségire jelentkeztek, mindenképpen az Oktatási Hivatalnak kell befizetni a vizsgadíjat. További részleteket az Oktatási Hivatal oldalán találtok.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
