Mennyit kell fizetnetek az érettségi vizsgákért, ha már nincs tanulói jogviszonyotok? Utánajártunk.
Milyen vizsgákért kell fizetni?
Fizetnetek kell akkor, ha az érettségi bizonyítványt korábban már megszereztétek (például 2017-ben csak azért érettségiznétek újra egy-két tárgyból, mert neki szeretnétek futni a felvételinek) vagy már nincs tanulói jogviszonyotok.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint "az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért is vizsgadíjat kell fizetni".
Mennyibe kerül az érettségi?
A középszintű érettségiért az adott év minimálbérének 15 százalékát kell befizetnetek - persze ezer forintra kerekített összegről van szó. Ez az összeg 2016-ban 17 ezer forint volt, a 2017-es minimálbér-emelés miatt 2017-ben 19 ezer forint lesz.
Az emelt szintű érettségi drágább: a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg a vizsgadíj, ez 2016-ban 28 ezer forint volt, 2017-ben 32 ezer forint lesz. Ezek a vizsgadíjak persze tantárgyanként értendőek, vagyis ha több tárgyból érettségiztek, annyiszor kell a 19 vagy a 32 ezer forintos vizsgadíjjal számolnotok.
Kinek kell fizetni?
Ha valamelyik kormányhivatalban jelentkeztek az érettségire, akkor az Oktatási Hivatalnak kell befizetni a vizsgadíjat. Ha valamelyik középiskolában jelentkeznétek, akkor az adott középiskolának kell fizetni.
Fontos: ha emelt szintű érettségire jelentkeztek, mindenképpen az Oktatási Hivatalnak kell befizetni a vizsgadíjat. További részleteket az Oktatási Hivatal oldalán találtok.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
