Mennyit kell fizetnetek az érettségi vizsgákért, ha már nincs tanulói jogviszonyotok? Utánajártunk.
Milyen vizsgákért kell fizetni?
Fizetnetek kell akkor, ha az érettségi bizonyítványt korábban már megszereztétek (például 2017-ben csak azért érettségiznétek újra egy-két tárgyból, mert neki szeretnétek futni a felvételinek) vagy már nincs tanulói jogviszonyotok.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint "az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért is vizsgadíjat kell fizetni".
Mennyibe kerül az érettségi?
A középszintű érettségiért az adott év minimálbérének 15 százalékát kell befizetnetek - persze ezer forintra kerekített összegről van szó. Ez az összeg 2016-ban 17 ezer forint volt, a 2017-es minimálbér-emelés miatt 2017-ben 19 ezer forint lesz.
Az emelt szintű érettségi drágább: a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg a vizsgadíj, ez 2016-ban 28 ezer forint volt, 2017-ben 32 ezer forint lesz. Ezek a vizsgadíjak persze tantárgyanként értendőek, vagyis ha több tárgyból érettségiztek, annyiszor kell a 19 vagy a 32 ezer forintos vizsgadíjjal számolnotok.
Kinek kell fizetni?
Ha valamelyik kormányhivatalban jelentkeztek az érettségire, akkor az Oktatási Hivatalnak kell befizetni a vizsgadíjat. Ha valamelyik középiskolában jelentkeznétek, akkor az adott középiskolának kell fizetni.
Fontos: ha emelt szintű érettségire jelentkeztek, mindenképpen az Oktatási Hivatalnak kell befizetni a vizsgadíjat. További részleteket az Oktatási Hivatal oldalán találtok.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
