Itt a feketeleves: van, akinek 32 ezer forintot kell fizetnie az érettségiért

Mennyit kell fizetnetek az érettségi vizsgákért, ha már nincs tanulói jogviszonyotok? Utánajártunk.

  • Eduline

Milyen vizsgákért kell fizetni?

Fizetnetek kell akkor, ha az érettségi bizonyítványt korábban már megszereztétek (például 2017-ben csak azért érettségiznétek újra egy-két tárgyból, mert neki szeretnétek futni a felvételinek) vagy már nincs tanulói jogviszonyotok.

MTI / Faludi Imre

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint "az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgáért is vizsgadíjat kell fizetni".

Mennyibe kerül az érettségi?

A középszintű érettségiért az adott év minimálbérének 15 százalékát kell befizetnetek - persze ezer forintra kerekített összegről van szó. Ez az összeg 2016-ban 17 ezer forint volt, a 2017-es minimálbér-emelés miatt 2017-ben 19 ezer forint lesz.

Az emelt szintű érettségi drágább: a minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg a vizsgadíj, ez 2016-ban 28 ezer forint volt, 2017-ben 32 ezer forint lesz. Ezek a vizsgadíjak persze tantárgyanként értendőek, vagyis ha több tárgyból érettségiztek, annyiszor kell a 19 vagy a 32 ezer forintos vizsgadíjjal számolnotok.

Kinek kell fizetni?

Ha valamelyik kormányhivatalban jelentkeztek az érettségire, akkor az Oktatási Hivatalnak kell befizetni a vizsgadíjat. Ha valamelyik középiskolában jelentkeznétek, akkor az adott középiskolának kell fizetni.

Fontos: ha emelt szintű érettségire jelentkeztek, mindenképpen az Oktatási Hivatalnak kell befizetni a vizsgadíjat. További részleteket az Oktatási Hivatal oldalán találtok.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.