Egyetemi tanévkezdés: meg kell húzni a nadrágszíjat

Önköltség, tankönyvek, gólyatábor, albérlet vagy kollégium - mekkora kiadásal jár az egyetemi-főiskolai tanévkezdés? Utánajártunk.

  • Eduline

Pixabay

A legnagyobb falat: a tandíj

Ha nem állami ösztöndíjas helyre kerültetek vagy kerültök be, az egyik legnagyobb kiadás az önköltség lesz félévente. Ha ezt nem saját zsebből szeretnétek kifizetni, felvehetitek a diákhitel 2-t. Jó hír, hogy ez a fajta hitel már 2017 óta kamatmentes. De csak tandíjra lehet költeni, amit a bank egyenesen az egyetemnek utal. Ha a diákhitel 1-et választjátok, tudnotok kell, hogy az első havi apanázst nem utalják azonnal, csak körülbelül egy hónap múlva, ezzel érdemes számolni az igényléskor. Ezt kérhetitek egy összegben vagy havi folyósítással.

Ha saját zsebből fizetnétek az önköltséges képzésért, érdemes megkérdezni az adott egyetemen vagy főiskolán, hogy engedélyezik-e a részletfizetést. Ennyit kell fizetni a legnépszerűbb szakokért 2018-ban.

Kollégium, albérlet

A tandíj után a legnagyobb problémát a lakhatás megoldása jelenti. Az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan már havi 15 ezer forintból megúszhatják a kollégiumot, és a legtöbb helyen nem megy az ár 21 ezer felé. Az önköltséges tanulóknak többre kell számítani, ők inkább 20-30 ezerrel számoljanak. És ha valakit nem vesznek fel kollégiumba, marad az albérlet: nekik sokkal jobban a zsebükbe kell nyúlni, ugyanis most tényleg nagyon elrugaszkodtak az árak. Budapesten 120 ezer forint alatt alig találni garzonlakást, Debrecenben 88 ezer, Szegeden 85 ezer, Pécsen 95 ezer forint körül mozog az albérletek ára. Ehhez pedig még számoljátok hozzá a rezsit is, ami fejenként legalább 20 ezer forint körül van.

Valahol a két megoldás között vannak a magánkollégiumok, legalább is árban: 40-60 ezer forint közög mozog egy havi bérleti díj. Ezek főleg akkor kedvezőbbek érdekes módon, ha valaki mindenképp egyedül szeretne lakni.

 

Így találhattok biztos lakhelyet szeptembertől, ha a koli és az albérlet nem jöhet szóba

Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek az albérleti díjak idén. Az egyetlen kiút a kollégiumi férőhely lehet, azonban aki nem kap férőhelyet az egyetemi kollégiumban, annak még szóba jöhetnek a magánkollégiumok is. Mutatjuk, mennyibe kerülnek és hol vannak a budapesti magánkollégiumok.

Tankönyvek, tanszerek

Nagyon változóak az árak: van, aki pár ezer forintból megússza a tanévkezdést, míg másoknak több tízezer forintot kell félretenniük a tankönyvekre. Az orvostanhallgatók például legalább 70-80 ezer forintot fizetnek a tankönyvekért, és ehhez még hozzájön a gyakorlatoknál szükséges felszerelés is.

Művészeti vagy építész szakokon szintén borsos lehet a felszerelés ára, akár ötven-százezer forintra is rúghat. A legjobban azok járnak, akiknek csak könyvek kellenek. Az egyetemi könyvtárakban általában meg lehet találni minden szükséges tankönyvet, ha pedig elkapkodnák előletek, érdemes a helyi könyvtárakban, esetleg antikváriumban is körbenézni.

Gólyatábor

Átlagosan 20 ezer forintos kiadás, attól függően, hogy mennyi ideig tart a tábor, és hol rendezik meg. Persze némi költőpénzzel is kalkulálni kell. Gólyatáborkörkép: megvan, hol buliznak a szegedi, pécsi és debreceni elsőévesek.

Mindent összevetve, ha valaki bekerült államilag támogatott képzésre, és még kollégiumba is, akkor egészen jól lehet kalkulálni egy hónapra, viszont akinek e kettő közül is már valamelyik másképp alakul, meg kell húzni a nadrágszíját.

Itt buliznak a budapesti elsőévesek: gólyatáborok időpontjai és helyszínei

A nyár utolsó hónapja a pótfelvételi mellett a gólyatáboroké. Lássuk, hogy egyes fővárosi egyetemek hol tartják gólyatáboraikat. Korábban már írtunk arról, hogy különböző vidéki egyetemek hol tartják a gólyatáboraikat, most pedig következik néhány fővárosi egyetem: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gólyatáborai karonként rendeződnek: a Bölcsészettudományi Kar, a Gyógypedagógiai gar és a Gazdálkodástudományi Intézet együtt tart tábort szeptember 5-8 között Zánkán.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.