Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az idén kétezerrel többen jelentkeztek bölcsészettudományi szakokra, mint egy évvel korábban, állami ösztöndíjas helyre 14 ezren pályáznak. Nem lesz egyszerű bekerülni, tavaly a jelentkezők felét vették fel államilag finanszírozott helyre az egyetemek és főiskolák.
Pedagógia, andragógia, pszichológia
Tizenhat népszerű alapszakon 400 feletti, központi ponthatárt húztak már tavaly. Ez főleg a gazdasági területet érinti, a bölcsészképzések közül csak az andragógia került ebbe a körbe: ezt a képzést azok kezdhetik el állami ösztöndíjasként, akik legalább 430 pontot szereztek. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok.
Pedagógia alapszakra kevesebb mint ötszázan jelentkeztek. Az ELTE-re tavaly már 338 ponttal be lehetett kerülni, a Pécsi Tudományegyetemen 284, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 243 pont is elég volt.

A pszichológia szak jóval népszerűbb, az idén például 3300-an jelentkeztek erre a képzésre - a népszerűség persze évről évre meglátszik a ponthatárokon. Tavaly a legtöbb pontra a Károli Gáspár Református Egyetemre jelentkezőknek volt szükségük, itt 444 volt a limit. A Debreceni Egyetem pszichológia szakára 427 pontot kellett vinni, az ELTE-re 439-et, a Szegedi Tudományegyetemre 435-öt, a Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű szakára 382-t, a magyar nyelvűre 414-et.
Nyelvészet
Az idén is rengeteg nyelvszak közül választhattatok - ebben a táblázatban gyűjtöttük össze a nagyobb egyetemek 2013-as ponthatárait. Romológiát csak a Pécsi Tudományegyetem indít, ott tavaly 286 volt a ponthatár.
Alapszak | Ponthatár (2013) | Ponthatár (2013) | Ponthatár (2013) | Ponthatár (2013) | Ponthatár (2013) |
anglisztika | ELTE: 402 | PPKE: 324 | PTE: 308 | ME: 276 | EKF: 285 |
germanisztika | ELTE: 366 (német), 399 (néderlandisztika) | KRE: 276 (néderlandisztika), 252 (német) | PTE: 293 (német), 331 (német nemzetiségi) | SZTE: 288 (német) | DE: 268 (német), 248 (néderlandisztika) |
romanisztika | ELTE: 360 (francia), 401 (olasz), 330 (spanyol) | PPKE: 333 (olasz), 336 (spanyol) | PTE: 311 (francia), 244 (olasz), 391 (spanyol) | SZTE: 298 (francia), 353 (olasz), 284 (spanyol) | DE: 340 (francia), 252 (olasz) |
szlavisztika | ELTE: 394 (bolgár), 329 (cseh), 374 (horvát), 332 (lengyel), 400 (orosz) | PPKE: 256 (lengyel), | NYME: 285 (horvát), 284 (orosz) | SZTE: 330 (cseh), 300 (orosz), 280 (szerb) | DE: 251 (orosz) |
keleti nyelvek és kultúrák | ELTE: 314 (arab), 318 (herbaisztika), 364 (japán), 299 (kínai) | PPKE: 331 (arab), 316 (kínai) | KRE: 242 (japán) | SZTE: 332 (altajisztika) | - |
ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia) | ELTE. 302 | PPKE: 463 | PTE: 308 | SZTE: 387 | - |
Magyar, történelem, szabad bölcsészet
A Szegedi Tudományegyetem szabad bölcsészet képzésére tavaly 290 ponttal lehetett bekerülni, a Pázmányon már 302, az ELTE-n pedig 389 volt a ponthatár. Magyar szakon a Pázmányon 302 pontot kértek, az egri Eszterházy Károly Főiskolán 252-t, a Debreceni Egyetemen 310-et, az ELTE-n 295-öt.
Történelemre is háromszáz körüli pontokkal lehetett bekerülni: az ELTE-re és a Pécsi Tudományegyetemre is 300 pont kellett, a Pázmányra valamivel több, 322. Alacsonyabb volt a ponthatár az egri főiskolán, ahol 240 ponttal is állami ösztöndíjas helyet lehetett szerezni. A Miskolci Egyetemen 266 volt a limit, Pécsett régészet szakirány is indult, ott 243 volt a ponthatár.
Néprajz szakra tavaly a Debreceni Egyetemen volt legnehezebb bekerülni, ott 355 pont kellett, míg az ELTE-n 333, a Szegedi Tudományegyetemen pedig csak 278.
A legnépszerűbb szakok ponthatárairól itt olvashattok, a gazdasági képzések idei, központi ponthatárairól pedig itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.