Felvételi ponthatárok: kik kerülhetnek be a bölcsészképzésekre?

Az idén kétezerrel többen jelentkeztek bölcsészettudományi szakokra, mint egy évvel korábban, állami ösztöndíjas helyre 14 ezren pályáznak. Nem lesz egyszerű bekerülni, tavaly a jelentkezők felét vették fel államilag finanszírozott helyre az egyetemek és főiskolák.

  • Eduline

Pedagógia, andragógia, pszichológia

Tizenhat népszerű alapszakon 400 feletti, központi ponthatárt húztak már tavaly. Ez főleg a gazdasági területet érinti, a bölcsészképzések közül csak az andragógia került ebbe a körbe: ezt a képzést azok kezdhetik el állami ösztöndíjasként, akik legalább 430 pontot szereztek. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok.

Pedagógia alapszakra kevesebb mint ötszázan jelentkeztek. Az ELTE-re tavaly már 338 ponttal be lehetett kerülni, a Pécsi Tudományegyetemen 284, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 243 pont is elég volt.

Sutterstock

A pszichológia szak jóval népszerűbb, az idén például 3300-an jelentkeztek erre a képzésre - a népszerűség persze évről évre meglátszik a ponthatárokon. Tavaly a legtöbb pontra a Károli Gáspár Református Egyetemre jelentkezőknek volt szükségük, itt 444 volt a limit. A Debreceni Egyetem pszichológia szakára 427 pontot kellett vinni, az ELTE-re 439-et, a Szegedi Tudományegyetemre 435-öt, a Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű szakára 382-t, a magyar nyelvűre 414-et.

Nyelvészet

Az idén is rengeteg nyelvszak közül választhattatok - ebben a táblázatban gyűjtöttük össze a nagyobb egyetemek 2013-as ponthatárait. Romológiát csak a Pécsi Tudományegyetem indít, ott tavaly 286 volt a ponthatár.

Alapszak

Ponthatár (2013)

Ponthatár (2013)

Ponthatár (2013)

Ponthatár (2013)

Ponthatár (2013)

anglisztika

ELTE: 402

PPKE: 324

PTE: 308

ME: 276

EKF: 285

germanisztika

ELTE: 366 (német), 399 (néderlandisztika)

KRE: 276 (néderlandisztika), 252 (német)

PTE: 293 (német), 331 (német nemzetiségi)

SZTE: 288 (német)

DE: 268 (német), 248 (néderlandisztika)

romanisztika

ELTE: 360 (francia), 401 (olasz), 330 (spanyol)

PPKE: 333 (olasz), 336 (spanyol)

PTE: 311 (francia), 244 (olasz), 391 (spanyol)

SZTE: 298 (francia), 353 (olasz), 284 (spanyol)

DE: 340 (francia), 252 (olasz)

szlavisztika

ELTE: 394 (bolgár), 329 (cseh), 374 (horvát), 332 (lengyel), 400 (orosz)

PPKE: 256 (lengyel),

NYME: 285 (horvát), 284 (orosz)

SZTE: 330 (cseh), 300 (orosz), 280 (szerb)

DE: 251 (orosz)

keleti nyelvek és kultúrák

ELTE: 314 (arab), 318 (herbaisztika), 364 (japán), 299 (kínai)

PPKE: 331 (arab), 316 (kínai)

KRE: 242 (japán)

SZTE: 332 (altajisztika)

-

ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia)

ELTE. 302

PPKE: 463

PTE: 308

SZTE: 387

-

Magyar, történelem, szabad bölcsészet

A Szegedi Tudományegyetem szabad bölcsészet képzésére tavaly 290 ponttal lehetett bekerülni, a Pázmányon már 302, az ELTE-n pedig 389 volt a ponthatár. Magyar szakon a Pázmányon 302 pontot kértek, az egri Eszterházy Károly Főiskolán 252-t, a Debreceni Egyetemen 310-et, az ELTE-n 295-öt.

Történelemre is háromszáz körüli pontokkal lehetett bekerülni: az ELTE-re és a Pécsi Tudományegyetemre is 300 pont kellett, a Pázmányra valamivel több, 322. Alacsonyabb volt a ponthatár az egri főiskolán, ahol 240 ponttal is állami ösztöndíjas helyet lehetett szerezni. A Miskolci Egyetemen 266 volt a limit, Pécsett régészet szakirány is indult, ott 243 volt a ponthatár.

Néprajz szakra tavaly a Debreceni Egyetemen volt legnehezebb bekerülni, ott 355 pont kellett, míg az ELTE-n 333, a Szegedi Tudományegyetemen pedig csak 278.

A legnépszerűbb szakok ponthatárairól itt olvashattok, a gazdasági képzések idei, központi ponthatárairól pedig itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.