Az idén kétezerrel többen jelentkeztek bölcsészettudományi szakokra, mint egy évvel korábban, állami ösztöndíjas helyre 14 ezren pályáznak. Nem lesz egyszerű bekerülni, tavaly a jelentkezők felét vették fel államilag finanszírozott helyre az egyetemek és főiskolák.
Pedagógia, andragógia, pszichológia
Tizenhat népszerű alapszakon 400 feletti, központi ponthatárt húztak már tavaly. Ez főleg a gazdasági területet érinti, a bölcsészképzések közül csak az andragógia került ebbe a körbe: ezt a képzést azok kezdhetik el állami ösztöndíjasként, akik legalább 430 pontot szereztek. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok.
Pedagógia alapszakra kevesebb mint ötszázan jelentkeztek. Az ELTE-re tavaly már 338 ponttal be lehetett kerülni, a Pécsi Tudományegyetemen 284, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 243 pont is elég volt.
A pszichológia szak jóval népszerűbb, az idén például 3300-an jelentkeztek erre a képzésre - a népszerűség persze évről évre meglátszik a ponthatárokon. Tavaly a legtöbb pontra a Károli Gáspár Református Egyetemre jelentkezőknek volt szükségük, itt 444 volt a limit. A Debreceni Egyetem pszichológia szakára 427 pontot kellett vinni, az ELTE-re 439-et, a Szegedi Tudományegyetemre 435-öt, a Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű szakára 382-t, a magyar nyelvűre 414-et.
Nyelvészet
Az idén is rengeteg nyelvszak közül választhattatok - ebben a táblázatban gyűjtöttük össze a nagyobb egyetemek 2013-as ponthatárait. Romológiát csak a Pécsi Tudományegyetem indít, ott tavaly 286 volt a ponthatár.
Alapszak | Ponthatár (2013) | Ponthatár (2013) | Ponthatár (2013) | Ponthatár (2013) | Ponthatár (2013) |
anglisztika | ELTE: 402 | PPKE: 324 | PTE: 308 | ME: 276 | EKF: 285 |
germanisztika | ELTE: 366 (német), 399 (néderlandisztika) | KRE: 276 (néderlandisztika), 252 (német) | PTE: 293 (német), 331 (német nemzetiségi) | SZTE: 288 (német) | DE: 268 (német), 248 (néderlandisztika) |
romanisztika | ELTE: 360 (francia), 401 (olasz), 330 (spanyol) | PPKE: 333 (olasz), 336 (spanyol) | PTE: 311 (francia), 244 (olasz), 391 (spanyol) | SZTE: 298 (francia), 353 (olasz), 284 (spanyol) | DE: 340 (francia), 252 (olasz) |
szlavisztika | ELTE: 394 (bolgár), 329 (cseh), 374 (horvát), 332 (lengyel), 400 (orosz) | PPKE: 256 (lengyel), | NYME: 285 (horvát), 284 (orosz) | SZTE: 330 (cseh), 300 (orosz), 280 (szerb) | DE: 251 (orosz) |
keleti nyelvek és kultúrák | ELTE: 314 (arab), 318 (herbaisztika), 364 (japán), 299 (kínai) | PPKE: 331 (arab), 316 (kínai) | KRE: 242 (japán) | SZTE: 332 (altajisztika) | - |
ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia) | ELTE. 302 | PPKE: 463 | PTE: 308 | SZTE: 387 | - |
Magyar, történelem, szabad bölcsészet
A Szegedi Tudományegyetem szabad bölcsészet képzésére tavaly 290 ponttal lehetett bekerülni, a Pázmányon már 302, az ELTE-n pedig 389 volt a ponthatár. Magyar szakon a Pázmányon 302 pontot kértek, az egri Eszterházy Károly Főiskolán 252-t, a Debreceni Egyetemen 310-et, az ELTE-n 295-öt.
Történelemre is háromszáz körüli pontokkal lehetett bekerülni: az ELTE-re és a Pécsi Tudományegyetemre is 300 pont kellett, a Pázmányra valamivel több, 322. Alacsonyabb volt a ponthatár az egri főiskolán, ahol 240 ponttal is állami ösztöndíjas helyet lehetett szerezni. A Miskolci Egyetemen 266 volt a limit, Pécsett régészet szakirány is indult, ott 243 volt a ponthatár.
Néprajz szakra tavaly a Debreceni Egyetemen volt legnehezebb bekerülni, ott 355 pont kellett, míg az ELTE-n 333, a Szegedi Tudományegyetemen pedig csak 278.
A legnépszerűbb szakok ponthatárairól itt olvashattok, a gazdasági képzések idei, központi ponthatárairól pedig itt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
