Felvételi ponthatárok: kik kerülhetnek be a bölcsészképzésekre?

Az idén kétezerrel többen jelentkeztek bölcsészettudományi szakokra, mint egy évvel korábban, állami ösztöndíjas helyre 14 ezren pályáznak. Nem lesz egyszerű bekerülni, tavaly a jelentkezők felét vették fel államilag finanszírozott helyre az egyetemek és főiskolák.

  • Eduline

Pedagógia, andragógia, pszichológia

Tizenhat népszerű alapszakon 400 feletti, központi ponthatárt húztak már tavaly. Ez főleg a gazdasági területet érinti, a bölcsészképzések közül csak az andragógia került ebbe a körbe: ezt a képzést azok kezdhetik el állami ösztöndíjasként, akik legalább 430 pontot szereztek. Pontszámító kalkulátorunkat itt találjátok.

Pedagógia alapszakra kevesebb mint ötszázan jelentkeztek. Az ELTE-re tavaly már 338 ponttal be lehetett kerülni, a Pécsi Tudományegyetemen 284, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 243 pont is elég volt.

Sutterstock

A pszichológia szak jóval népszerűbb, az idén például 3300-an jelentkeztek erre a képzésre - a népszerűség persze évről évre meglátszik a ponthatárokon. Tavaly a legtöbb pontra a Károli Gáspár Református Egyetemre jelentkezőknek volt szükségük, itt 444 volt a limit. A Debreceni Egyetem pszichológia szakára 427 pontot kellett vinni, az ELTE-re 439-et, a Szegedi Tudományegyetemre 435-öt, a Pécsi Tudományegyetem angol nyelvű szakára 382-t, a magyar nyelvűre 414-et.

Nyelvészet

Az idén is rengeteg nyelvszak közül választhattatok - ebben a táblázatban gyűjtöttük össze a nagyobb egyetemek 2013-as ponthatárait. Romológiát csak a Pécsi Tudományegyetem indít, ott tavaly 286 volt a ponthatár.

Alapszak

Ponthatár (2013)

Ponthatár (2013)

Ponthatár (2013)

Ponthatár (2013)

Ponthatár (2013)

anglisztika

ELTE: 402

PPKE: 324

PTE: 308

ME: 276

EKF: 285

germanisztika

ELTE: 366 (német), 399 (néderlandisztika)

KRE: 276 (néderlandisztika), 252 (német)

PTE: 293 (német), 331 (német nemzetiségi)

SZTE: 288 (német)

DE: 268 (német), 248 (néderlandisztika)

romanisztika

ELTE: 360 (francia), 401 (olasz), 330 (spanyol)

PPKE: 333 (olasz), 336 (spanyol)

PTE: 311 (francia), 244 (olasz), 391 (spanyol)

SZTE: 298 (francia), 353 (olasz), 284 (spanyol)

DE: 340 (francia), 252 (olasz)

szlavisztika

ELTE: 394 (bolgár), 329 (cseh), 374 (horvát), 332 (lengyel), 400 (orosz)

PPKE: 256 (lengyel),

NYME: 285 (horvát), 284 (orosz)

SZTE: 330 (cseh), 300 (orosz), 280 (szerb)

DE: 251 (orosz)

keleti nyelvek és kultúrák

ELTE: 314 (arab), 318 (herbaisztika), 364 (japán), 299 (kínai)

PPKE: 331 (arab), 316 (kínai)

KRE: 242 (japán)

SZTE: 332 (altajisztika)

-

ókori nyelvek és kultúrák (klasszika-filológia)

ELTE. 302

PPKE: 463

PTE: 308

SZTE: 387

-

Magyar, történelem, szabad bölcsészet

A Szegedi Tudományegyetem szabad bölcsészet képzésére tavaly 290 ponttal lehetett bekerülni, a Pázmányon már 302, az ELTE-n pedig 389 volt a ponthatár. Magyar szakon a Pázmányon 302 pontot kértek, az egri Eszterházy Károly Főiskolán 252-t, a Debreceni Egyetemen 310-et, az ELTE-n 295-öt.

Történelemre is háromszáz körüli pontokkal lehetett bekerülni: az ELTE-re és a Pécsi Tudományegyetemre is 300 pont kellett, a Pázmányra valamivel több, 322. Alacsonyabb volt a ponthatár az egri főiskolán, ahol 240 ponttal is állami ösztöndíjas helyet lehetett szerezni. A Miskolci Egyetemen 266 volt a limit, Pécsett régészet szakirány is indult, ott 243 volt a ponthatár.

Néprajz szakra tavaly a Debreceni Egyetemen volt legnehezebb bekerülni, ott 355 pont kellett, míg az ELTE-n 333, a Szegedi Tudományegyetemen pedig csak 278.

A legnépszerűbb szakok ponthatárairól itt olvashattok, a gazdasági képzések idei, központi ponthatárairól pedig itt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.