A diákoknak és az országnak sem jó, ha rögtön az érettségi után kezdenek külföldi tanulmányokba a fiatalok - állítja Pete Péter, az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi tanszékvezetője.
Bár nincsenek pontos statisztikák az érettségi után rögtön kivándorló diákokról, a személyes tapasztalatok aggasztó képet festenek. A legerősebb gimnáziumokban a közgazdaságtan iránt érdeklődő diákok közül húszból tizenkilenc külföldi tanulmányokat tervez, és van olyan alapítványi iskola, ahol a végzős diákok 50-60 százaléka ténylegesen meg is valósítja a tervét - erről Pete Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének alapítója és vezetője beszélt a 444-nek. Elmondása szerint a tömeges korai kivándorlás valójában nem jó a diáknak, az intézménynek, és az országnak sem.
Pete szerint a diákok 18 évesen borzasztóan fiatalok, ennyi idősen egy idegen országban, másik nyelven elkezdeni egy teljesen új tananyagot még a legtehetségesebb diákoknak is hatalmas teher, szakmai tapasztalat nélkül pedig még a munkavállalás is sokkal nehezebb, az ösztöndíjakat inkább mesterképzésekre írják ki, így a túl korai kiköltözés komoly anyagi terhet jelent a szülők számára. Ráadásul az sem igaz, hogy egy bármilyen külföldi egyetem alapszakos képzése biztosan többet ér, mint a magyarországi diploma. Természetesen a Cambridge-et nem érdemes kihagyni, de a tapasztalatok azt mutatják, a külföldre költöző frissen érettségizettek inkább középszerű vagy kifejezetten gyenge külföldi egyetemeken folytatják, ahonnan még a mesterszakra való bejutás sem biztosított. Hozzátette, a legkevésbé sem tragédia, ha a hallgatók külföldön is tanulnak, de célszerűbb, ha nem az érettségi után vágnak neki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
