A diákoknak és az országnak sem jó, ha rögtön az érettségi után kezdenek külföldi tanulmányokba a fiatalok - állítja Pete Péter, az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi tanszékvezetője.
Bár nincsenek pontos statisztikák az érettségi után rögtön kivándorló diákokról, a személyes tapasztalatok aggasztó képet festenek. A legerősebb gimnáziumokban a közgazdaságtan iránt érdeklődő diákok közül húszból tizenkilenc külföldi tanulmányokat tervez, és van olyan alapítványi iskola, ahol a végzős diákok 50-60 százaléka ténylegesen meg is valósítja a tervét - erről Pete Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének alapítója és vezetője beszélt a 444-nek. Elmondása szerint a tömeges korai kivándorlás valójában nem jó a diáknak, az intézménynek, és az országnak sem.
Pete szerint a diákok 18 évesen borzasztóan fiatalok, ennyi idősen egy idegen országban, másik nyelven elkezdeni egy teljesen új tananyagot még a legtehetségesebb diákoknak is hatalmas teher, szakmai tapasztalat nélkül pedig még a munkavállalás is sokkal nehezebb, az ösztöndíjakat inkább mesterképzésekre írják ki, így a túl korai kiköltözés komoly anyagi terhet jelent a szülők számára. Ráadásul az sem igaz, hogy egy bármilyen külföldi egyetem alapszakos képzése biztosan többet ér, mint a magyarországi diploma. Természetesen a Cambridge-et nem érdemes kihagyni, de a tapasztalatok azt mutatják, a külföldre költöző frissen érettségizettek inkább középszerű vagy kifejezetten gyenge külföldi egyetemeken folytatják, ahonnan még a mesterszakra való bejutás sem biztosított. Hozzátette, a legkevésbé sem tragédia, ha a hallgatók külföldön is tanulnak, de célszerűbb, ha nem az érettségi után vágnak neki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
