Tömegével vándorolnak ki a tehetséges érettségizők?

A diákoknak és az országnak sem jó, ha rögtön az érettségi után kezdenek külföldi tanulmányokba a fiatalok - állítja Pete Péter, az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi tanszékvezetője.

  • Eduline
Pete Péter
Fazekas István

Bár nincsenek pontos statisztikák az érettségi után rögtön kivándorló diákokról, a személyes tapasztalatok aggasztó képet festenek. A legerősebb gimnáziumokban a közgazdaságtan iránt érdeklődő diákok közül húszból tizenkilenc külföldi tanulmányokat tervez, és van olyan alapítványi iskola, ahol a végzős diákok 50-60 százaléka ténylegesen meg is valósítja a tervét - erről Pete Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének alapítója és vezetője beszélt a 444-nek. Elmondása szerint a tömeges korai kivándorlás valójában nem jó a diáknak, az intézménynek, és az országnak sem.

Pete szerint a diákok 18 évesen borzasztóan fiatalok, ennyi idősen egy idegen országban, másik nyelven elkezdeni egy teljesen új tananyagot még a legtehetségesebb diákoknak is hatalmas teher, szakmai tapasztalat nélkül pedig még a munkavállalás is sokkal nehezebb, az ösztöndíjakat inkább mesterképzésekre írják ki, így a túl korai kiköltözés komoly anyagi terhet jelent a szülők számára. Ráadásul az sem igaz, hogy egy bármilyen külföldi egyetem alapszakos képzése biztosan többet ér, mint a magyarországi diploma. Természetesen a Cambridge-et nem érdemes kihagyni, de a tapasztalatok azt mutatják, a külföldre költöző frissen érettségizettek inkább középszerű vagy kifejezetten gyenge külföldi egyetemeken folytatják, ahonnan még a mesterszakra való bejutás sem biztosított. Hozzátette, a legkevésbé sem tragédia, ha a hallgatók külföldön is tanulnak, de célszerűbb, ha nem az érettségi után vágnak neki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.