Tömegével vándorolnak ki a tehetséges érettségizők?

A diákoknak és az országnak sem jó, ha rögtön az érettségi után kezdenek külföldi tanulmányokba a fiatalok - állítja Pete Péter, az ELTE Társadalomtudományi Karának Közgazdaságtudományi tanszékvezetője.

  • Eduline
Pete Péter
Fazekas István

Bár nincsenek pontos statisztikák az érettségi után rögtön kivándorló diákokról, a személyes tapasztalatok aggasztó képet festenek. A legerősebb gimnáziumokban a közgazdaságtan iránt érdeklődő diákok közül húszból tizenkilenc külföldi tanulmányokat tervez, és van olyan alapítványi iskola, ahol a végzős diákok 50-60 százaléka ténylegesen meg is valósítja a tervét - erről Pete Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének alapítója és vezetője beszélt a 444-nek. Elmondása szerint a tömeges korai kivándorlás valójában nem jó a diáknak, az intézménynek, és az országnak sem.

Pete szerint a diákok 18 évesen borzasztóan fiatalok, ennyi idősen egy idegen országban, másik nyelven elkezdeni egy teljesen új tananyagot még a legtehetségesebb diákoknak is hatalmas teher, szakmai tapasztalat nélkül pedig még a munkavállalás is sokkal nehezebb, az ösztöndíjakat inkább mesterképzésekre írják ki, így a túl korai kiköltözés komoly anyagi terhet jelent a szülők számára. Ráadásul az sem igaz, hogy egy bármilyen külföldi egyetem alapszakos képzése biztosan többet ér, mint a magyarországi diploma. Természetesen a Cambridge-et nem érdemes kihagyni, de a tapasztalatok azt mutatják, a külföldre költöző frissen érettségizettek inkább középszerű vagy kifejezetten gyenge külföldi egyetemeken folytatják, ahonnan még a mesterszakra való bejutás sem biztosított. Hozzátette, a legkevésbé sem tragédia, ha a hallgatók külföldön is tanulnak, de célszerűbb, ha nem az érettségi után vágnak neki.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hiába sokszoros a túljelentkezés, évek óta gyakorlatilag ugyanannyi a férőhely a hat-és nyolcévfolyamos gimnáziumokban

25 962 diák tanult hat-vagy nyolcosztályos gimnáziumban a 2024/2025-ben, amely nagyjából megegyezik az előző tanévek adataival – derült ki a KSH adataiból. Annak ellenére nem emelkedett a férőhelyek száma, hogy a „kisgimnáziumi” férőhelyek után óriási az igény. A tavalyi felvételi eljárásban volt olyan topgimnázium, ahol az egyik tagozatra mintegy tízszeres volt a túljelentkezés.

Ingyenes próbaérettségi 2026: az összes feladatlap és megoldókulcs egy helyen

Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket. A felsőoktatási felvételi folyamata azonban még korántsem ért véget: a ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki, addig pedig több fontos határidő és teendő vár a jelentkezőkre.