A tavalyinál öt százalékkal többen, 111 162-en jelentkeztek idén felsőoktatási intézményekbe - közölte az oktatási államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
Palkovics László elmondta, első helyen alapképzésre 72 371-en, osztatlan képzésre 11 201-en, felsőoktatási szakképzésre 6440-en, mesterképzésre 21 150-en pályáznak.
Állami ösztöndíjas képzésre 95 883-an, önköltséges képzésre 15 279-en jelentkeztek, az előbbi adat öt, az utóbbi hat százalékkal magasabb az előző évinél.
Az államtitkár kiemelte a gazdaságtudományok és a pedagógusképzés területén bekövetkezett növekedést. Hozzátette, gazdaságtudományokra a diákok 17 százaléka, műszaki képzésekre 14 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék nyújtott be kérelmet.
Nincs változás az orvos- és egészségtudomány, valamint az informatika iránti érdeklődésben, előbbire a diákok 9, utóbbira 8 százaléka pályázik idén is.
| Kapcsolódó cikkek |
Eddig kell nyelvvizsgára jelentkezni, hogy számítson a felvételinél |
A legnépszerűbb alapképzések az elsőhelyes jelentkezések alapján a gazdálkodási és menedzsment, az óvodapedagógus, a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki képzés, valamint az ápolás és betegellátás volt.
Az a strukturális változás, amelyet a pedagógusképzésben megvalósítottak, meghozta a várt és kívánt hatást - összegzett Palkovics László, hozzátéve: a többi között a matematika, az informatikus, a kémiatanári szakokra is egyre többen jelentkeztek, köszönhetően az elindított ösztöndíjprogramnak.
A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyet a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ - közölte.
Április közepétől folyamatosan megtekinthetők a jelentkezők eljárásban rögzített személyes adatai, jelentkezései, ellenőrizhetők a benyújtott dokumentumok. Július 12-ig lehetséges a további dokumentumfeltöltés, illetve az egyszeri sorrend- és adatmódosítás. Július közepétől lesz elérhető a jelentkezők pontszáma.
A ponthatárokat várhatóan július 26-án állapítják meg. Eddig 750 ezer dokumentum feltöltése, típusbesorolása történt meg - közölte Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke.
Az idei felvételiről minden friss infót megtaláltok itt.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
