Többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly, ezek a legnépszerűbb egyetemek

A tavalyinál öt százalékkal többen, 111 162-en jelentkeztek idén felsőoktatási intézményekbe - közölte az oktatási államtitkár hétfői budapesti sajtótájékoztatón.

  • MTI
elteonline.hu

Palkovics László elmondta, első helyen alapképzésre 72 371-en, osztatlan képzésre 11 201-en, felsőoktatási szakképzésre 6440-en, mesterképzésre 21 150-en pályáznak.

Állami ösztöndíjas képzésre 95 883-an, önköltséges képzésre 15 279-en jelentkeztek, az előbbi adat öt, az utóbbi hat százalékkal magasabb az előző évinél.

Az államtitkár kiemelte a gazdaságtudományok és a pedagógusképzés területén bekövetkezett növekedést. Hozzátette, gazdaságtudományokra a diákok 17 százaléka, műszaki képzésekre 14 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék nyújtott be kérelmet.

Nincs változás az orvos- és egészségtudomány, valamint az informatika iránti érdeklődésben, előbbire a diákok 9, utóbbira 8 százaléka pályázik idén is.

A legnépszerűbb alapképzések az elsőhelyes jelentkezések alapján a gazdálkodási és menedzsment, az óvodapedagógus, a mérnökinformatikus, a gépészmérnöki képzés, valamint az ápolás és betegellátás volt.

Az a strukturális változás, amelyet a pedagógusképzésben megvalósítottak, meghozta a várt és kívánt hatást - összegzett Palkovics László, hozzátéve: a többi között a matematika, az informatikus, a kémiatanári szakokra is egyre többen jelentkeztek, köszönhetően az elindított ösztöndíjprogramnak.

A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amelyet a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ - közölte.

Április közepétől folyamatosan megtekinthetők a jelentkezők eljárásban rögzített személyes adatai, jelentkezései, ellenőrizhetők a benyújtott dokumentumok. Július 12-ig lehetséges a további dokumentumfeltöltés, illetve az egyszeri sorrend- és adatmódosítás. Július közepétől lesz elérhető a jelentkezők pontszáma.

A ponthatárokat várhatóan július 26-án állapítják meg. Eddig 750 ezer dokumentum feltöltése, típusbesorolása történt meg - közölte Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke.

Az idei felvételiről minden friss infót megtaláltok itt.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu