Több száz diák felvételije kerülhet veszélybe az ELTE-n

Bajba kerülhetnek az ELTE Bölcsészkar (BTK) idén alapszakot végző diákjai, akik most jelentkeznek mesterképzésre –...

  • Eduline
Wikipedia

Bajba kerülhetnek az ELTE Bölcsészkar (BTK) idén alapszakot végző diákjai, akik most jelentkeznek mesterképzésre – hívta fel a hvg.hu figyelmét egy olvasó. Mint levelében leírta: közel 1500 társával együtt végzett idén az ELTE BTK-n, a diplomájukat a jövő héten fogják megkapni. A mesterképzésre jelentkezéshez azonban szükségük van egy oklevél-igazolásra, amelyet el kell juttatniuk a felvi.hu-n keresztül az Oktatási Hivatalhoz.

Az adatok beküldésének határideje július 10. éjfél. Az igazolásokat az elmúlt héten kapták meg, ekkor fel is töltötték a felvi.hu-ra, ám a feldolgozásnál – július 9-én, azaz egy nappal a határidő lejárta előtt – kiderült: a dokumentumok nem igazolják a végzettségüket, mert nem tartalmazzák a kiállítandó diploma sorszámát.

A hvg.hu olvasója, ha nehezen is, de elérte az ELTE BTK Tanulmányi Osztályát is, ahol közölték vele: július 10-én még van lehetőség arra, hogy a hozzájuk személyesen forduló diákoknak kicseréljék a hibás oklevelüket egy olyanra, amelyen van sorszám. A TO-n ugyanakkor elmondták: ők semmilyen kapcsolatban nem állnak a Felvételi Központtal, és ezen nem is kívánnak változtatni. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.