Több száz diák felvételije kerülhet veszélybe az ELTE-n

Bajba kerülhetnek az ELTE Bölcsészkar (BTK) idén alapszakot végző diákjai, akik most jelentkeznek mesterképzésre –...

  • Eduline
Wikipedia

Bajba kerülhetnek az ELTE Bölcsészkar (BTK) idén alapszakot végző diákjai, akik most jelentkeznek mesterképzésre – hívta fel a hvg.hu figyelmét egy olvasó. Mint levelében leírta: közel 1500 társával együtt végzett idén az ELTE BTK-n, a diplomájukat a jövő héten fogják megkapni. A mesterképzésre jelentkezéshez azonban szükségük van egy oklevél-igazolásra, amelyet el kell juttatniuk a felvi.hu-n keresztül az Oktatási Hivatalhoz.

Az adatok beküldésének határideje július 10. éjfél. Az igazolásokat az elmúlt héten kapták meg, ekkor fel is töltötték a felvi.hu-ra, ám a feldolgozásnál – július 9-én, azaz egy nappal a határidő lejárta előtt – kiderült: a dokumentumok nem igazolják a végzettségüket, mert nem tartalmazzák a kiállítandó diploma sorszámát.

A hvg.hu olvasója, ha nehezen is, de elérte az ELTE BTK Tanulmányi Osztályát is, ahol közölték vele: július 10-én még van lehetőség arra, hogy a hozzájuk személyesen forduló diákoknak kicseréljék a hibás oklevelüket egy olyanra, amelyen van sorszám. A TO-n ugyanakkor elmondták: ők semmilyen kapcsolatban nem állnak a Felvételi Központtal, és ezen nem is kívánnak változtatni. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.