Ötezer felvételiző szerzett állami ösztöndíjas helyet a szegedi egyetemen

Őrzi meghatározó helyét a hazai felsőoktatásban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az országos tendenciáknak...

  • MTI
A Szegedi Tudományegyetem főépülete. Az ELTE-vel és a Debreceni Egyetemmel az élen
MTI

Őrzi meghatározó helyét a hazai felsőoktatásban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az országos tendenciáknak megfelelően csupán néhány százalékkal csökkent az összes felvett hallgató száma, de a mérséklődés üteme alacsonyabb, mint tavaly - közölte Szabó Gábor rektor.

Alapképzésben 6230 elsős kezdheti el tanulmányait az SZTE-n, közülük 5065 diák államilag támogatott formában – mondta a professzor a sajtótájékoztatón. Hozzátette: mesterképzésre 1004 diákot államilag támogatott, százat önköltséges helyre vettek föl.

Alapképzésre felvettek számát vizsgálva az SZTE az ELTE mögött fej fej mellett Debrecennel a második, harmadik helyen áll - tudatta az egyetemi tanár. Összességében az új tanévre a tavalyinál mintegy kétszázzal több hallgató iratkozhat be államilag támogatott helyre az SZTE-n - közölte a rektor.

Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról

A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista

Nem lett meg az 55 ezer állami ösztöndíjas hely az idei felvételin

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára

Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára

A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai

Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán

Ilyenek a 2013-as ponthatárok az orvosi képzéseken

A 2013-as felvételi tíz legmagasabb ponthatára

Szabó Gábor kifejtette, egyelőre fenntartható pályán maradt az SZTE, biztosítottak a feltételek ahhoz, hogy nemzetközi mezőnyben versenyképes intézményként működjön tovább. A fizikus akadémikus szerint az egységes tanárképzés újraindulásának első éve örvendetes változásokat is hozott, újraélednek a természettudományos tanárszakpárok, így ismét indul matematika-fizika szakos képzés Szegeden.

Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondta, a megváltozott felsőoktatási szakképzés az SZTE valamennyi karán népszerű volt a diákok körében, és kiemelkedően sokan tanulnak majd ebben a formában gazdaságtudományi, informatika és jogi szakterületen.

Az egészségügyi képzési területen - orvos-, gyógyszerész-, fogorvosképzés mellett a leendő védőnők és gyógytornászok esetében – lényegében az intézményi kapacitás jelentette a felvehető létszám korlátját - tudatta a professzor.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.