Százezreket fizethetnek az önköltséges szakot választó egyetemisták

Több százezer forintot is fizethetnek félévente a hallgatók az államilag nem támogatott szakokon a felsőoktatási...

  • eduline/mti
Az ELTE jogi kara. 2013-ban már nem lesznek állami ösztöndíjas helyek
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Több százezer forintot is fizethetnek félévente a hallgatók az államilag nem támogatott szakokon a felsőoktatási intézményekben bizonyos magyar nyelvű képzésekért - derül ki a felsőoktatási felvételi tájékoztatókból. Mi vár az egyetemistákra 2013-ban? A legfontosabb változásokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A tájékoztatók szerint azon a tizenhat szakon, amelyen állami ösztöndíj nem vehető igénybe, és kizárólag önköltséges képzés hirdethető meg, akár több százezer forintot is fizethetnek majd a hallgatók.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma december 20-án hozta nyilvánosságra, mely szakokon lehet majd állami ösztöndíjas képzéseket meghirdetni, és melyek azok, amelyek csak önköltséges formában indulhatnak. Eszerint 2013-ban 16 szakon csak önköltséges képzést lehet indítani. A többi szakon a felvett állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a 2011-esnél, azaz 55 ezernél.

2013 szeptemberében nem támogatja az állam például az andragógia (felnőttképzés), a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a pénzügy és számvitel, a turizmus vendéglátás, a kommunikáció és médiatudomány, valamint a jogász szakok tandíjait.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) lesz a legdrágább a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsmentképzés, ott 300 ezer forintba kerül majd egy félév, míg a Budapesti Corvinus Egyetemen 295 ezer forintot kell majd fizetni ugyanezen képzésért egy félévre.

A magyar nyelvű turizmus-vendéglátás képzések közül a Budapesti Corvinus Egyetemé a legdrágább: félévente 295 ezer forint, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF) 239 ezer forint, a Miskolci Egyetemen 155 ezer forint egy félév.

A pénzügy és számvitel szak magyar nyelven szintén a Corvinus Egyetemen a legdrágább, 295 ezer forint, a Pécsi Tudományegyetemen 205 ezer forint, a legolcsóbb pedig ezen a szakon a Tomori Pál Főiskola képzése, amely Budapesten és Kalocsán is 130 ezer forintba kerül egy félévre.

A jogászképzés nappali tagozaton a legolcsóbb a győri Széchenyi István Egyetemen lesz, ott 165 ezer forintért hirdetnek képzést, a legdrágábban pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) karán, ahol félévente 247 ezer forintért tanulhatnak jogásznak a hallgatók.

Csak január végén hoznak nyilvánosságra minden információt

A Felvi honlapjának közlése szerint a tájékoztató kiadványok - amelyek mellékelve egy jelentkezési lapot is tartalmaznak - könyv formában januárban jelennek meg. A tájékoztatók hivatalos kiegészítése pedig január végéig jelenik meg a Felvin. Ez tartalmazza majd a felsőoktatási szakképzéseket és az osztatlan tanári mesterszakokat, valamint az ezekhez kapcsolódó felvételi tudnivalókat. Az online, valamint a januárban megjelenő nyomtatott kiadványba ezek az információk még nem kerültek be. Szintén a hivatalos kiegészítés tartalmazza majd a december 31. utáni esetleges módosításokat a meghirdetett képzésekben.

Az idén szeptemberben induló képzésekre február elsejétől március elsejéig lehet majd jelentkezni. Egy felvételiző legfeljebb öt képzést jelölhet meg. Ugyanazon intézmény ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges képzési formája - ha a képzési szint és a munkarend is megegyezik - továbbra is egy jelentkezési helynek számít, függetlenül attól, hogy két külön sorban kell szerepelniük a jelentkezéskor.

2012-ben mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolára, egyetemre. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölt meg állami ösztöndíjas képzési formát, és 82 661-en jelentkeztek nappali képzésre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Villámtippek az emelt matek szóbelihez

Június 3-tól kezdődnek a szóbelik emelt szinten. Ha matekból tesztek emelt szintű érettségit, és ki akarjátok maxolni a szóbeli pontokat, akkor hoztunk nektek néhány hasznos tippet. Mutatjuk.