Háromszoros volt a túljelentkezés a Semmelweis orvosi képzésére

Összesen 2582 hallgatót vesz fel az idén a Semmelweis Egyetem hat kara, közülük 2441 diákot államilag finanszírozott...

  • MTI
Fogorvostan-hallgatók gyakorlaton. Kevesen juthatnak be a Semmelweisre a pótfelvételin
túry

Összesen 2582 hallgatót vesz fel az idén a Semmelweis Egyetem hat kara, közülük 2441 diákot államilag finanszírozott, míg 141-et pedig költségtérítéses képzésre - tájékoztatta az intézmény oktatási rektorhelyettese az MTI-t.

Tímár József közölte, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának államilag finanszírozott képzésére 423 ponttal lehetett bejutni. Itt lett a legmagasabb a ponthatár az orvosképző intézmények közül, országos szinten pedig ez a tizedik legmagasabb pontszám az állami ösztöndíjas alapképzések és osztatlan mesterképzések közül - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint az általános orvostudományi kar a legnépszerűbb karok top 10-es listájára is felkerült, a jelentkezők száma alapján felállított listán a kar a harmadik helyen áll. Mivel 1494-en jelentkeztek ide és ebből 1002-en első helyen jelölték meg ezt a kart, több mint háromszoros volt a túljelentkezés. 

Minden infó a 2013-as felvételi ponthatárokról

A 2013-as felvételi összes ponthatára - a teljes lista

Nem lett meg az 55 ezer állami ösztöndíjas hely az idei felvételin

A tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatára

Közepes érettségivel is be lehetett kerülni a műszaki szakokra

A tíz legnépszerűbb mesterszak ponthatára

A legtöbb hallgatót vonzó bölcsészképzések ponthatárai

Változtattak a tizenhat népszerű szak ponthatárán

Ilyenek a 2013-as ponthatárok az orvosi képzéseken

A 2013-as felvételi tíz legmagasabb ponthatára

A rektorhelyettes kitért arra, hogy az orvosképzéshez hasonlóan a fogorvos tudományi és a gyógyszerész tudományi területen is a Semmelweis Egyetemre volt a legnehezebb bejutni. A fogorvos tudományi kar államilag finanszírozott képzésén 422 pont kellett a bekerüléshez, az önköltséges szakon ennél is több, 428, míg a gyógyszerész tudományi karon 371.

Mindez azt mutatja, hogy vonzó a magas követelményeket támasztó Semmelweis Egyetem a fiatalok számára, és a legjobb alapképzettségű hallgatók kerülnek ide - hangsúlyozta Tímár József.

Közlése szerint az egészségügyi közszolgálati kar államilag finanszírozott képzései közül az egészségügyi szervező szakra kellett a legmagasabb pontszám, 349. Az egészségtudományi karon az ápolás-betegellátás (gyógytornász) szakhoz kellett a legjobban teljesíteni, itt 400 volt a ponthatár. A testnevelési és sporttudományi kar humánkineziológia szakán 412 pont kellett a bekerüléshez. 

Az általános orvostudományi karra 405-en államilag finanszírozott, míg 11-en önköltséges képzésen tanulhatnak. A fogorvostudományi karon az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatók száma 98, az önköltséges képzésre 3 embert vettek fel. A gyógyszerésztudományi karra 157-en államilag finanszírozott, 3-an önköltséges képzésre nyertek felvételt.

Az egészségtudományi karon 1029 hallgató államilag finanszírozott helyre, 70-en önköltséges helyere iratkozhatnak majd be. Az egészségügyi közszolgálati karon az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatók száma 83, az önköltséges képzésre 1 embert vettek fel. A testnevelési és sporttudományi karon 669-an államilag finanszírozott, 53-an pedig önköltséges helyet szereztek.

A karok többsége szinte a teljes kapacitását feltöltötte, így a pótfelvételi eljárásban már viszonylag szűk lesz a mozgástér - közölte az oktatási rektorhelyettes.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.