Pontszámítási szabályok a 2013-as felvételin: nyelvvizsga

Hány pontot ér az egyetemi, főiskolai felvételin a felső- és a középfokú nyelvvizsga? Hány bizonyítványért kaphattok pluszpontot? Pontszámítási sorozatunk következő része.

  • Eduline
stiller

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pontot kaphattok. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Ha több nyelvvizsgátok van, akkor is legfeljebb 40 pontot szerezhettek, tehát két középfokúért is 40, nem 56 pont jár.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Azok, akik magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból érettségi vizsgát tettek, 20 többletpontot szerezhetnek, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkeznek.

Minden a felvételiről

A legfontosabb dátumok

Az érettségi pontok kiszámítása

Számítanak-e az év végi jegyek?

Hány pont jár a tanulmányi versenyeken elért eredményért?

Hány pont jár hátrányos helyzet, fogyatékosság és gyermekgondozás címén?

A külföldön, magyar nyelvű közoktatási intézményben letett érettségi az adott állam hivatalos nyelvéből államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg, míg a külföldi állam hivatalos nyelvén bármely közismereti tantárgyból legalább két tanévig folytatott és eredményesen befejezett tanulmányok teljesítése államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.

A mesterszakos felvételin az egyetem, főiskola döntése alapján kaphattok pluszpontot: általában 1-3 pont jár a nyelvvizsgáért, de csak akkor, ha több közép- vagy felsőfokú vizsgátok van. Hogyan változnak a pontszámítás szabályai az alap- és osztatlan szakokon? Összefoglalónkat itt találjátok, a felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályairól itt, a mesterképzésről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.