Hány pontot ér az egyetemi, főiskolai felvételin a felső- és a középfokú nyelvvizsga? Hány bizonyítványért kaphattok pluszpontot? Pontszámítási sorozatunk következő része.
Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pontot kaphattok. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Ha több nyelvvizsgátok van, akkor is legfeljebb 40 pontot szerezhettek, tehát két középfokúért is 40, nem 56 pont jár.
Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.
Azok, akik magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból érettségi vizsgát tettek, 20 többletpontot szerezhetnek, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkeznek.
A külföldön, magyar nyelvű közoktatási intézményben letett érettségi az adott állam hivatalos nyelvéből államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg, míg a külföldi állam hivatalos nyelvén bármely közismereti tantárgyból legalább két tanévig folytatott és eredményesen befejezett tanulmányok teljesítése államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.
A mesterszakos felvételin az egyetem, főiskola döntése alapján kaphattok pluszpontot: általában 1-3 pont jár a nyelvvizsgáért, de csak akkor, ha több közép- vagy felsőfokú vizsgátok van. Hogyan változnak a pontszámítás szabályai az alap- és osztatlan szakokon? Összefoglalónkat itt találjátok, a felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályairól itt, a mesterképzésről pedig itt olvashattok.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
