Pontszámítási szabályok a 2013-as felvételin: nyelvvizsga

Hány pontot ér az egyetemi, főiskolai felvételin a felső- és a középfokú nyelvvizsga? Hány bizonyítványért kaphattok pluszpontot? Pontszámítási sorozatunk következő része.

  • Eduline
stiller

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pontot kaphattok. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Ha több nyelvvizsgátok van, akkor is legfeljebb 40 pontot szerezhettek, tehát két középfokúért is 40, nem 56 pont jár.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Azok, akik magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból érettségi vizsgát tettek, 20 többletpontot szerezhetnek, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkeznek.

A külföldön, magyar nyelvű közoktatási intézményben letett érettségi az adott állam hivatalos nyelvéből államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg, míg a külföldi állam hivatalos nyelvén bármely közismereti tantárgyból legalább két tanévig folytatott és eredményesen befejezett tanulmányok teljesítése államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.

A mesterszakos felvételin az egyetem, főiskola döntése alapján kaphattok pluszpontot: általában 1-3 pont jár a nyelvvizsgáért, de csak akkor, ha több közép- vagy felsőfokú vizsgátok van. Hogyan változnak a pontszámítás szabályai az alap- és osztatlan szakokon? Összefoglalónkat itt találjátok, a felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályairól itt, a mesterképzésről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu