Pontszámítási szabályok a 2013-as felvételin: nyelvvizsga

Hány pontot ér az egyetemi, főiskolai felvételin a felső- és a középfokú nyelvvizsga? Hány bizonyítványért kaphattok pluszpontot? Pontszámítási sorozatunk következő része.

  • Eduline
stiller

Ha alap- vagy osztatlan képzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek, nyelvvizsgáért továbbra is maximum 40 pontot kaphattok. Egy középfokú (B2), komplex nyelvvizsgáért 28, egy felsőfokú (C1), komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. Ha több nyelvvizsgátok van, akkor is legfeljebb 40 pontot szerezhettek, tehát két középfokúért is 40, nem 56 pont jár.

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphattok pluszpontot. Ha a sajátos nevelési igényű jelentkező igazolni tudja, hogy nem tudja letenni a komplex nyelvvizsgát, a szóbeliért vagy írásbeliért is megkaphatja a 28, illetve 40 pontot.

Azok, akik magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból érettségi vizsgát tettek, 20 többletpontot szerezhetnek, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkeznek.

A külföldön, magyar nyelvű közoktatási intézményben letett érettségi az adott állam hivatalos nyelvéből államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú középfokú nyelvvizsgának felel meg, míg a külföldi állam hivatalos nyelvén bármely közismereti tantárgyból legalább két tanévig folytatott és eredményesen befejezett tanulmányok teljesítése államilag elismert általános, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának.

A mesterszakos felvételin az egyetem, főiskola döntése alapján kaphattok pluszpontot: általában 1-3 pont jár a nyelvvizsgáért, de csak akkor, ha több közép- vagy felsőfokú vizsgátok van. Hogyan változnak a pontszámítás szabályai az alap- és osztatlan szakokon? Összefoglalónkat itt találjátok, a felsőfokú szakképzések pontszámítási szabályairól itt, a mesterképzésről pedig itt olvashattok.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu