Nem érti a minisztérium, mi a baj a szakgimnazisták érettségi vizsgáival

Az ötödik érettségi vizsgatárgy választhatóságának megszűnése a szakgimnáziumokban (szakközépiskolákban) már 2011 óta ismert, így a kormány megfelelő időt biztosított a változások megismeréséhez - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága az MTI-vel a Független Diákparlament csütörtöki akciójára.

  • MTI
Palkovics László oktatási államtitkár. A minisztériumnál nem értik, mi a diákok problémája
Fülöp Máté

A Független Diákparlamenti tagjai csütörtökön levelet adtak át a tárca képviselőjének, amelyben az érettségi követelmények megváltozása miatt tiltakoznak.

Az államtitkárság reagálásában felidézte, hogy a Független Diákparlament nevében Bárkay Gergely január 15-én a szakmai érettségi követelmények kapcsán kéréssel fordult az oktatási államtitkársághoz, melyre február 6-án Palkovics László oktatásért felelős államtitkára írásban megküldte részletes válaszát.

Az oktatási államtitkárság ezért értetlenül fogadta "az ellenzék által támogatott Tanítanék Mozgalom rendezvényein is rendszeresen felszólaló, a Pukli István vezette Teleki Blanka Gimnáziumban megalakult Független Diákparlament" további levelét, melyben a február 9-re tervezett politikai indíttatású demonstrációjukról tájékoztat.

Az államtitkárság közleményében úgy fogalmazott: míg ezek a mozgalmak tüntetnek, a kormány cselekszik, az oktatásért felelős tárcának pedig különösen fontos a diákokkal való közös együttműködés. Erre hozták példaként, hogy az Országos Diákparlamentet Palkovics László részvételével rendezték meg február elején, s 52 pontos javaslataik között kitértek az érettségik követelményére is.

Emlékeztettek arra is: az ötödik érettségi tárgy választhatóságának megszűnése a szakgimnáziumokban (szakközépiskolákban) már 2011 óta ismert. Az intézkedés célja, hogy megfelelő és versenyképes tudással lépjenek be a munka világába a szakgimnáziumok (szakközépiskolák) tanulói, továbbá a Köznevelési Kerekasztal javaslatára a szakmai érettségi vizsga már nem csak emelt, hanem középszinten is letehető, ami lényeges könnyítést jelent az addig érvényben lévő szabályozáshoz képest - rögzítette az államtitkárság.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.