Nem érti a minisztérium, mi a baj a szakgimnazisták érettségi vizsgáival

Az ötödik érettségi vizsgatárgy választhatóságának megszűnése a szakgimnáziumokban (szakközépiskolákban) már 2011 óta ismert, így a kormány megfelelő időt biztosított a változások megismeréséhez - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága az MTI-vel a Független Diákparlament csütörtöki akciójára.

  • MTI
Palkovics László oktatási államtitkár. A minisztériumnál nem értik, mi a diákok problémája
Fülöp Máté

A Független Diákparlamenti tagjai csütörtökön levelet adtak át a tárca képviselőjének, amelyben az érettségi követelmények megváltozása miatt tiltakoznak.

Az államtitkárság reagálásában felidézte, hogy a Független Diákparlament nevében Bárkay Gergely január 15-én a szakmai érettségi követelmények kapcsán kéréssel fordult az oktatási államtitkársághoz, melyre február 6-án Palkovics László oktatásért felelős államtitkára írásban megküldte részletes válaszát.

Diákok lepik meg holnap Balog Zoltánt

Az oktatási államtitkárság ezért értetlenül fogadta "az ellenzék által támogatott Tanítanék Mozgalom rendezvényein is rendszeresen felszólaló, a Pukli István vezette Teleki Blanka Gimnáziumban megalakult Független Diákparlament" további levelét, melyben a február 9-re tervezett politikai indíttatású demonstrációjukról tájékoztat.

Az államtitkárság közleményében úgy fogalmazott: míg ezek a mozgalmak tüntetnek, a kormány cselekszik, az oktatásért felelős tárcának pedig különösen fontos a diákokkal való közös együttműködés. Erre hozták példaként, hogy az Országos Diákparlamentet Palkovics László részvételével rendezték meg február elején, s 52 pontos javaslataik között kitértek az érettségik követelményére is.

Emlékeztettek arra is: az ötödik érettségi tárgy választhatóságának megszűnése a szakgimnáziumokban (szakközépiskolákban) már 2011 óta ismert. Az intézkedés célja, hogy megfelelő és versenyképes tudással lépjenek be a munka világába a szakgimnáziumok (szakközépiskolák) tanulói, továbbá a Köznevelési Kerekasztal javaslatára a szakmai érettségi vizsga már nem csak emelt, hanem középszinten is letehető, ami lényeges könnyítést jelent az addig érvényben lévő szabályozáshoz képest - rögzítette az államtitkárság.

Már több ezren írták alá a középiskolások érettségi elleni tiltakozását
Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.