Négy dolog, ami szigorúan tilos a gólyatáborban

Nemsokára indul a gólyatáborszezon. Mutatunk pár jó tanácsot, amit érdemes lehet megfogadni.

  • Eduline

Kötelező:

Elmenni. Ne tántorítsanak el a rémtörténetek, amik szerint a gólyatábor másból sem áll, csak szívatásból, alkoholból és buliból. A fő dolog, hogy új és érdekes emberekkel ismerkedhetsz meg, és biztosan találsz olyat, akivel szívesen eltöltöd azt a négy-öt napot, sőt, lehet, hogy örökre cimbik lesztek.

Vegyél részt a programokon, a legtöbb gólyatábori csapatépítő elég jó szokott lenni, még ha van egy-két feladat, ami lehet kínosabb. Gólyatábor körkép: hol bulizhatnak a Corvinus, a BME, vagy éppen az ELTE gólyái?

Elmenni a tájékoztatókra. Rengeteg hasznos információt szerezhetsz be, ráadásul először találkozhatsz diákszervezetekkel, a HÖK-kel, későbbi tanáraiddal.

Skandálni az egyetemi indulókat. Idén igen magasak voltak a ponthatárok, így rengeteget kellett küzdened azért, hogy felvegyenek és ehhez a közösségbe tartozz. Ne fogd hát vissza magad!

Amit ne tegyél:

Bár azt mondtuk, engedd el magad, azért minden őrültségbe nem kell belemenni. Az első egy-két ivóverseny még lehet vicces, sőt, hozzátartozik a gólyatábori életérzéshez, de azért az ötödiket már kihagyhatjátok.

Éjfél előtt leoltani a villanyt. Igen, eléggé megterhelő talpon lenni négy-öt napig, és egy kis alvásra valóban szükségetek lesz, de erre a kis időre nyugodtan megelégedhettek napi hat órával is.

Elveszíteni az önkontrollt. A gólyatáborokban általában első naptól az utolsóig kameráznak - és nem annyira vicces visszalátni magad a neten.

Kihagyni a gyógykúrát a gólyatábor végén. Nem véletlen, hogy a regisztrációs héten hatalmas megfázáshullám söpör végig az elsőéveseken: a bulik, a folytonos pörgés, a hajnalig tartó táncolás a legkeményebbek szervezetét is megviseli. Ha hazaértek, jöhet a forró fürdő, a pihenés és mindenféle házi gyógymód a megelőzésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.