Milyenek lesznek a ponthatárok az orvosi és fogorvosi képzéseken?

Július 24-én húzzák a 2013-as felvételi ponthatárait: mekkora esélyetek van bekerülni orvosi és fogorvosi képzésre? Megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok 2012-ben.

  • Eduline
túry

2013-ban annak a tizenhat szaknak a kivételével, amelyen központilag határozták meg az állami ösztöndíjas képzés ponthatárát, az intézmények kapacitása és a felvételizők tanulmányi eredménye dönt arról, hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas képzésre. Aki alap- és osztatlan képzésen eléri a 240, felsőoktatási szakképzésen pedig a 200 pontos minimumponthatárt, és belefér az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait.

A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok. A két szám a szak minimális, illetve maximális hallgatói létszáma. Idén a legnépszerűbb osztatlan képzés az általános orvosi, a harmadik legnépszerűbb pedig a fogorvosi lett: a legnépszerűbb szakok listáját itt találjátok.

2012-ben a Debreceni Egyetem általános orvosi képzésre, állami ösztöndíjas helyre 415, önköltségesre 407 ponttól lehetett bekerülni. A Pécsi Tudományegyetemen 415, illetve 408 pontnál húzták meg a határt. A Semmelweis Egyetemen azoknak, akik támogatott formában szerették volna megkezdeni tanulmányaikat, legalább 435 pontot kellett összegyűjteniük: az önköltséges képzés ponthatára 427 volt. A Szegedi Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzéséhez 421, az önköltségeshez 403 pont kellett.

Ponthatárok 2013-ban

A gazdasági szakokról itt, a társadalomtudományi képzésekről itt, a jogi képzésekről pedig itt olvashattok.

Hogyan dől el, ki jut be a felsőoktatási intézményekbe? Összefoglalónkat itt találjátok.

A fogorvosi képzés ponthatára a Debreceni Egyetemen 423, illetve 388 volt. A Pécsi Tudományegyetemen azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésre szerettek volna bekerülni, 419 pontot kellett gyűjteniük, az önköltséges képzés ponthatára pedig 406 volt. A Semmelweis Egyetemen 438-nál és 410-nél húzták a ponthatárt, a Szegedi Tudományegyetemen pedig mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges helyhez 425 pont kellett.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.