Milyenek lesznek a ponthatárok az orvosi és fogorvosi képzéseken?

Július 24-én húzzák a 2013-as felvételi ponthatárait: mekkora esélyetek van bekerülni orvosi és fogorvosi képzésre? Megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok 2012-ben.

  • Eduline
túry

2013-ban annak a tizenhat szaknak a kivételével, amelyen központilag határozták meg az állami ösztöndíjas képzés ponthatárát, az intézmények kapacitása és a felvételizők tanulmányi eredménye dönt arról, hányan kerülhetnek be állami ösztöndíjas képzésre. Aki alap- és osztatlan képzésen eléri a 240, felsőoktatási szakképzésen pedig a 200 pontos minimumponthatárt, és belefér az intézményi kapacitásba, állami ösztöndíjas formában kezdheti meg a tanulmányait.

A budapesti egyetemek kapacitásszámait itt, a vidéki intézményekét pedig itt nézhetitek meg. A legnépszerűbb szakok kapacitásszámait itt, a társadalomtudományi képzésekét itt, a műszaki szakokét itt, az informatikai képzésekét pedig itt találjátok. A két szám a szak minimális, illetve maximális hallgatói létszáma. Idén a legnépszerűbb osztatlan képzés az általános orvosi, a harmadik legnépszerűbb pedig a fogorvosi lett: a legnépszerűbb szakok listáját itt találjátok.

2012-ben a Debreceni Egyetem általános orvosi képzésre, állami ösztöndíjas helyre 415, önköltségesre 407 ponttól lehetett bekerülni. A Pécsi Tudományegyetemen 415, illetve 408 pontnál húzták meg a határt. A Semmelweis Egyetemen azoknak, akik támogatott formában szerették volna megkezdeni tanulmányaikat, legalább 435 pontot kellett összegyűjteniük: az önköltséges képzés ponthatára 427 volt. A Szegedi Tudományegyetem állami ösztöndíjas képzéséhez 421, az önköltségeshez 403 pont kellett.

Ponthatárok 2013-ban

A gazdasági szakokról itt, a társadalomtudományi képzésekről itt, a jogi képzésekről pedig itt olvashattok.

Hogyan dől el, ki jut be a felsőoktatási intézményekbe? Összefoglalónkat itt találjátok.

A fogorvosi képzés ponthatára a Debreceni Egyetemen 423, illetve 388 volt. A Pécsi Tudományegyetemen azoknak, akik állami ösztöndíjas képzésre szerettek volna bekerülni, 419 pontot kellett gyűjteniük, az önköltséges képzés ponthatára pedig 406 volt. A Semmelweis Egyetemen 438-nál és 410-nél húzták a ponthatárt, a Szegedi Tudományegyetemen pedig mind az állami ösztöndíjas, mind az önköltséges helyhez 425 pont kellett.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu