Milyenek lesznek a ponthatárok a jogászképzéseken?

Július 24-én kiderül, ki jut be az egyetemekre, főiskolákra: mire számíthatnak azok, akik jogászképzésre jelentkeztek? Hány pontot kell összegyűjteni az állami ösztöndíjas helyhez? Megnéztük, milyenek a ponthatárok idén, és milyenek voltak 2012-ben.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A jogászképzés egyike annak a tizenhat szaknak, amelyeken központilag, már januárban meghatározták a ponthatárokat: aki ezt eléri, és belefér az intézményi kapacitásba, államilag támogatott formában kezdheti meg tanulmányait. A teljes listát itt nézhetitek meg. Drasztikusan visszaesett a kommunikáció szakra jelentkezők száma: a részleteket itt találjátok.

Azoknak, akik állami ösztöndíjas osztatlan jogászképzésre szeretnének bekerülni, az idén legalább 465 pontot kell elérniük: 2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen  467, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 455 volt a ponthatár. Tavaly csak ez a két intézmény kapott állami ösztöndíjas helyeket: ötven-ötvenet, szemben 2011-gyel, amikor még 800-an kezdhették meg tanulmányaikat ösztöndíjas jogászképzésen.

A jelentkezők száma egyre csökken: míg 2011-ben 6328-an (első helyen 4585-en), 2012-ben már csak 4102-en (első helyen 2995-en), az idén pedig mindössze 3278-an (első helyen 2485-en) jelölték meg a felvételi lapon az osztatlan jogászképzést.

Az önköltséges képzési forma ponthatára tavaly az ELTE-n 350, a Miskolci Egyetemen 252, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig 242 pont volt. A Pázmány, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem képzésére 240 ponttal lehetett bekerülni.

Milyenek lesznek a ponthatárok 2013-ban?

A gazdasági szakokról itt, a társadalomtudományi képzésekről pedig itt olvashattok.

Hogyan dől el, ki jut be a felsőoktatási intézményekbe? Összefoglalónkat itt találjátok.

Valószínűleg kevesen fognak állami ösztöndíjas helyet szerezni a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzésen is: a szak ponthatárát 425-ben határozták meg, 2012-ben azonban ennél mindenhol jóval kevesebb pontra volt szükség. A Miskolci Egyetem állami ösztöndíjas képzéséhez 325, az önköltségeshez 243 pontot kellett szerezni. A Szegedi Tudományegyetemen 336, illetve 240 pontnál húzták meg a határt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.