Július 24-én kiderül, ki jut be az egyetemekre, főiskolákra: mire számíthatnak azok, akik jogászképzésre jelentkeztek? Hány pontot kell összegyűjteni az állami ösztöndíjas helyhez? Megnéztük, milyenek a ponthatárok idén, és milyenek voltak 2012-ben.
A jogászképzés egyike annak a tizenhat szaknak, amelyeken központilag, már januárban meghatározták a ponthatárokat: aki ezt eléri, és belefér az intézményi kapacitásba, államilag támogatott formában kezdheti meg tanulmányait. A teljes listát itt nézhetitek meg. Drasztikusan visszaesett a kommunikáció szakra jelentkezők száma: a részleteket itt találjátok.
Azoknak, akik állami ösztöndíjas osztatlan jogászképzésre szeretnének bekerülni, az idén legalább 465 pontot kell elérniük: 2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 467, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 455 volt a ponthatár. Tavaly csak ez a két intézmény kapott állami ösztöndíjas helyeket: ötven-ötvenet, szemben 2011-gyel, amikor még 800-an kezdhették meg tanulmányaikat ösztöndíjas jogászképzésen.
A jelentkezők száma egyre csökken: míg 2011-ben 6328-an (első helyen 4585-en), 2012-ben már csak 4102-en (első helyen 2995-en), az idén pedig mindössze 3278-an (első helyen 2485-en) jelölték meg a felvételi lapon az osztatlan jogászképzést.
Az önköltséges képzési forma ponthatára tavaly az ELTE-n 350, a Miskolci Egyetemen 252, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig 242 pont volt. A Pázmány, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem képzésére 240 ponttal lehetett bekerülni.
| Milyenek lesznek a ponthatárok 2013-ban? |
A gazdasági szakokról itt, a társadalomtudományi képzésekről pedig itt olvashattok. Hogyan dől el, ki jut be a felsőoktatási intézményekbe? Összefoglalónkat itt találjátok. |
Valószínűleg kevesen fognak állami ösztöndíjas helyet szerezni a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzésen is: a szak ponthatárát 425-ben határozták meg, 2012-ben azonban ennél mindenhol jóval kevesebb pontra volt szükség. A Miskolci Egyetem állami ösztöndíjas képzéséhez 325, az önköltségeshez 243 pontot kellett szerezni. A Szegedi Tudományegyetemen 336, illetve 240 pontnál húzták meg a határt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
