Milyenek lesznek a ponthatárok a jogászképzéseken?

Július 24-én kiderül, ki jut be az egyetemekre, főiskolákra: mire számíthatnak azok, akik jogászképzésre jelentkeztek? Hány pontot kell összegyűjteni az állami ösztöndíjas helyhez? Megnéztük, milyenek a ponthatárok idén, és milyenek voltak 2012-ben.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

A jogászképzés egyike annak a tizenhat szaknak, amelyeken központilag, már januárban meghatározták a ponthatárokat: aki ezt eléri, és belefér az intézményi kapacitásba, államilag támogatott formában kezdheti meg tanulmányait. A teljes listát itt nézhetitek meg. Drasztikusan visszaesett a kommunikáció szakra jelentkezők száma: a részleteket itt találjátok.

Azoknak, akik állami ösztöndíjas osztatlan jogászképzésre szeretnének bekerülni, az idén legalább 465 pontot kell elérniük: 2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen  467, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig 455 volt a ponthatár. Tavaly csak ez a két intézmény kapott állami ösztöndíjas helyeket: ötven-ötvenet, szemben 2011-gyel, amikor még 800-an kezdhették meg tanulmányaikat ösztöndíjas jogászképzésen.

A jelentkezők száma egyre csökken: míg 2011-ben 6328-an (első helyen 4585-en), 2012-ben már csak 4102-en (első helyen 2995-en), az idén pedig mindössze 3278-an (első helyen 2485-en) jelölték meg a felvételi lapon az osztatlan jogászképzést.

Az önköltséges képzési forma ponthatára tavaly az ELTE-n 350, a Miskolci Egyetemen 252, a győri Széchenyi István Egyetemen pedig 242 pont volt. A Pázmány, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem képzésére 240 ponttal lehetett bekerülni.

Milyenek lesznek a ponthatárok 2013-ban?

A gazdasági szakokról itt, a társadalomtudományi képzésekről pedig itt olvashattok.

Hogyan dől el, ki jut be a felsőoktatási intézményekbe? Összefoglalónkat itt találjátok.

Valószínűleg kevesen fognak állami ösztöndíjas helyet szerezni a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzésen is: a szak ponthatárát 425-ben határozták meg, 2012-ben azonban ennél mindenhol jóval kevesebb pontra volt szükség. A Miskolci Egyetem állami ösztöndíjas képzéséhez 325, az önköltségeshez 243 pontot kellett szerezni. A Szegedi Tudományegyetemen 336, illetve 240 pontnál húzták meg a határt.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu