Már jövőre 300 lehet a minimális ponthatár a felvételin?

Balog Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy rögtön "megugorják" a háromszázas ponthatárt a felsőoktatásban.

  • MTI
Felvételizők az idei ponthatárváró bulin. Balog szerint elképzelhető, hogy rögtön 300-ra ugrik a minimumponthatár
MTI / Sóki Tamás

Balog Zoltán elképzelhetőnek tartja, hogy rögtön "megugorják" a háromszázas ponthatárt a felsőoktatásban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője a Magyar Hírlapnak adott interjúban beszélt arról is, hogy még az idén hatmilliárd forintnyi forrás jut az egészségügyi alapellátásra.

A miniszter a lap hétfői számában közölt interjúban elmondta: azok a pedagógusok, akiknek a 2012-es átlagbérükhöz képest csökkent a fizetésük, novemberben kaphatják meg a kompenzációt szeptember elsejéig visszamenőleg.

A felsőoktatási kerekasztal által elkészített koncepciót először minisztériumi, majd kormányszinten is megvitatják. Bizonyos tendenciákat már most is látnak, így például, hogy működik a természetes szelekció, már szűntek meg szakok amiatt, mert nem jelentkeztek rájuk. Tizenhat szak esetében a kormány döntött úgy, hogy az állami szerepvállalást csökkenteni kell.

Ami még biztos: növelni kell a természettudományok súlyát. A humán tudományok Magyarország kultúrájának fontos részei, így ezeket nem lehet kizárólag gazdaságossági szempontból megítélni, ugyanakkor elkerülhetetlen egyfajta koncentráció - fejtette ki Balog Zoltán.

A ponthatárról szólva a miniszter elképzelhetőnek tartotta, hogy rögtön "megugorják" a háromszázat. Egyes speciális szakokat leszámítva a klasszikus alapképzések esetében ez a határ lenne reális, ezzel a hallgatói önkormányzatok is egyetértenek - mondta.

Arra a kérdésre, mit gondol arról, hogy a kormány egyes véleményformálók szerint hozzá lojális, keresztény-konzervatív "egyengyerekeket" akar kinevelni, úgy reagált: "ez nyilvánvalóan destruktív, hangulatkeltő ostobaság". A hittankönyvek tartalmáért az egyházak felelnek, ezekből azok a gyerekek tanulnak, akiknek a szülei az adott egyház mellett döntöttek. Ezt a döntésüket pedig bármikor módosíthatják.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu